Belgium egy meglehetősen szokatlan jegyzéket küldött szét nagykövetségeinek. Ha bárki érdeklődik, tényleg kettészakad-e az ország, azt kell válaszolni: nem. A jó válasz inkább: nem biztos
| Belgiumban 6,5 millió holland-, és 4 millió franciaajkú állampolgár él. Gyakorlatilag minden – a kábelszolgáltatók, a cserkészszövetség, a galambász klubok – holland és francia nyelvű részlegre oszlik. |
A június 10-i választások 81 mandátumhoz juttatták a kereszténydemokratákat és a liberálisokat, ami a 150 fős országgyűlésben elegendő lenne a kormányalakításhoz. Mindazonáltal mindkét koalíciós partner holland és francia nyelvű csoportokból tevődik össze, melyek képtelenek egymással megállapodni a flamand követelések ügyében: nagyobb regionális autonómiát szeretnének az egészségügy, az igazságszolgáltatás és a szállítás területén. Nagy a megosztottság a hivatalosan kétnyelvű főváros, Brüsszel környékén, flamand területen élő francia nyelvű kisebbség kérdésében is.
A belga sajtó beszámolói szerint egy vasárnapi demonstráción a flamand nacionalista tüntetők belga zászlókat égettek. Brüsszelben eközben több százan tüntettek az egységes Belgium mellett.
De Gucht külügyminiszter levelében felhívja a figyelmet arra is: a jelenleg Belgiumban zajló események korántsem példanélküliek Európában. Emlékeztet: Ausztriában és Hollandiában is merültek fel hasonló nehézségek a kormányalakításkor. Arra a kérdésre, hogy mikor lesz új kormánya az országnak, De Gucht biztonsági választ javasol: „Amikor itt lesz az ideje.”
Magyar Gazdasági Klub nyílt BrüsszelbenFelvizezett alkotmány: a népszavazást felejtsük el
Magyarországot a BT-be!
AP, Privátbankár
Több mint 140 intézkedést tett a környezetvédelmi szabályok visszavonására. 
