A Közlekedéstudományi Intézet számításai szerint a közúti közlekedés résztvevői által okozott balesetek azon költségei, amelyeket nem az okozók fizettek, 2006-ban 665 milliárd forintot tettek ki. Ezzel szemben az üzleti biztosítók évente mindössze körülbelül 4 milliárd forintot fizetnek a társadalombiztosításnak a közlekedési balesetek miatti költségek fedezésére. Ez törvényi kötelezettségük - átalány alapján.
Hazánkban tehát a közúti balesetek költségeit ma döntő mértékben a munkabéreket terhelő adókból és járulékokból fizeti ki a társadalombiztosítási kassza, illetve az állami költségvetés. Ez a hatalmas teher lehetetlenné teszi a munkabérekre rakódó járulékterhek érdemi csökkentését, vagyis hozzájárul a munkanélküliséghez, emellett az egészségügy állandó finanszírozási gondjainak is egyik okozója.
Amennyiben a közlekedési balesetek költségeit a közlekedésben résztvevők fogják fizetni, csökkenni fog a társadalombiztosítás hiánya, javul az egészségügyi ellátás, nagyobb esély lesz az egészségügyi dolgozók bérének, a kórházak adósságainak rendezésére - sorolja a szerinte pozitív hatásokat az egyesület. Ettől az intézkedéstől egyúttal fegyelmezettebb közúti közlekedés, a balesetek és a környezetszennyezés csökkenése is várható - írja az egyesület.
.jpg)
A Matolcsy György által bevezetni tervezett baleseti adóról még mindig keveset tudni, azonkívül, hogy másodkörben még a biztosítókra nehezedő bankadót is megnöveli, és hogy az állam az egészségbiztosítási alap hiányát pótolná belőle. Az adó kivetése vélhetően megdrágítja majd a kötelező biztosításokat, melyek díja évek óta szinte szabadesésben van - bár a Privátbankár körkérdésére válaszolva a szektor több szereplője is úgy nyilatkozott, hogy 2-3 éven belül a díjak emelkedése várható. A baleseti adó célja alapvetően a költségvetési lukak befoltozása, nem pedig a balesetekből eredő kárösszeg "igazságos áthárítása" a biztosítókra.
Privátbankár