
"Az 1,3 milliárd kínai, köztük a tibetiek, nem engedhetik meg senkinek és semmilyen hatalomnak, hogy a régió stabilitását aláássa" - folytatódik a cikk.
Peking azzal vádolja a dalai lámát, a tibeti nép száműzetésben élő szellemi vezetőjét, hogy ő bujtogat erőszakos tiltakozásokra Lhászában és más tibetiek lakta kínai régiókban. A tibeti vezető viszont azt hangoztatja, hogy csupán autonómiát követel népének, nem függetlenséget. Lhászában a múlt héten, az 1959-es Kína-ellenes felkelés évfordulóján robbantak ki a tüntetések. A dalai lámának a 49 évvel ezelőtti események miatt kellett elmenekülnie szülőhazájából.
George Bushnak a kínai jogsértések miatt nem lenne szabad elutaznia a pekingi olimpiára - írta szerkesztőségi cikkében a pénteki The Washington Times, megjegyezve egyúttal: az amerikai elnök bizonyára elutazik, hogy ne romoljanak meg az amerikai-kínai kapcsolatok.
Az újság szerint, ha Bush Kína földjére lép, nevetség tárgyává teszi politikáját, amelynek keretében az Egyesült Államok a világon mindenhol a szabadságjogok védelméért áll ki. Kínában Tibet csak a legutóbbi példa az elnyomásra.
A The Washington Times 2008 Pekingjét 1980 Moszkvájához hasonlította, Jimmy Carter elnök egyik ragyogó külpolitikai lépéseként értékelve a moszkvai olimpia bojkottját. Carter Afganisztán szovjet megszállása elleni tiltakozásul éppen 28 éve, március 21-én jelentette be a bojkottot. A sportolók számára nehéz döntés, de Carter elnökségének kiemelkedő pillanata volt - írta az újság.
A Bush-kormányzat nemhogy bojkottálná a pekingi olimpiát, de a külügyminisztérium múlt héten ismertetett emberi jogi világjelentésében még törölte is Kínát a legbrutálisabb jogsértő államok sorából: kikerült abból a csoportból, amelynek Észak-Korea, Kuba és Irán a tagja.
Ugyancsak pénteken a The Washington Post arról írt: George Bush hallgatása Tibet ügyében különösen annak fényében meglepő, hogy mindhárom elnökjelölt-aspiráns elítélte a kínai hatóságok erőszakos fellépését. Mind a republikánus John McCain, mind a demokrata Barack Obama és Hillary Clinton erős hangvételű nyilatkozatban foglalt állást. A lap szerint Bush nyilvánosan nem ítéli el Peking magatartását, csak magánbeszélgetéseken hajlandó erre.
A Fehér Ház csütörtökön közölte: az amerikai elnök a kínai hatóságok erőszakos tibeti fellépése ellenére elutazik a nyári olimpiára. Bár Condoleezza Rice külügyminiszter telefonon visszafogottságra intette kínai kollégáját Tibettel kapcsolatban, Bush álláspontja szerint "az olimpiának a sportolókról kell szólnia, nem feltétlenül a politikáról".
Tibet szabadságáért tüntetnek Budapesten
Nem térítik el az olimpiai lángot
Kész lemondani a dalai láma
MTI