Kis ország, nagy tőkeerő: mit esznek Svájcon a befektetők?

Érdemes megvizsgálni, hogy egy olyan kicsi ország, mint Svájc, amely nyersanyag és termőföld hiánnyal küzd, hogyan tudott ilyen nagy mértékű gazdasági sikereket elérni. A kulcs a képzett humántőke, a nagymértékű vállalkozási kedv és a tőkeerő.

2011-ben az IMD által elkészített versenyképességi ranglistán Svájc az ötödik helyet érte el, előtte áll Hong Kong, az USA, Szingapúr és Svédország. Európa területéről mindössze három ország szerepel a top 10-ben, a svédek mellett Svájc és Németország. A versenyképesség megítélésekor 4 tényezőt vizsgáltak: a gazdasági teljesítményt, a kormányzati hatékonyságot, az üzleti hatékonyságot és az infrastruktúrát. A svájci gazdaság legkedvezőbb gazdasági mutatói közé tartozik a stabil politikai környezet, a magas fokú iskolázottság és a szakképzett munkaerő. A makroökonómiai mutatók, mint például a magas foglalkoztatottság és a pozitív külkereskedelmi mérleg a svájci gazdaság kedvező helyzetéről tanúskodik, a versenyképesség mögött azonban egyéb tényezők is meghúzódnak.

A Világgazdaság korábbi, Svájccal foglalkozó melléklete szerint az ország sikeressége mögött nem csupán gazdasági tényezők állnak. Rendkívül erős a szociális partnerség rendszere, nagy hangsúlyt fektetnek az oktatásra, a szakmai képzésre és a képzett humántőkére, emellett a svájci gazdaság egyik fő jellemzője a rendkívül jó alkalmazkodóképességgel rendelkező kisvállalati szektor. A hatékonyság növelésének az érdekében Svájc nagy összegeket fordít a kutatás-fejlesztési tevékenységekre, 2008-ban az ilyen jellegű kiadások az éves GDP 3 százalékát tették ki, míg ugyanebben az évben az EU 15 országok átlaga 2 százaléka volt a GDP-nek.

Az éves GDP növekedési ütemének tekintetében Svájc átlagban jobban teljesített, mint az EU 15 országa, eltekintve a 2000-es évek elején tapasztalt recessziótól. A világválság hatását a svájciak is megérezték, a GDP növekedési üteme 2009-ben érte el -1,9 százalékos mélypontját. Jól látható, hogy a gazdaság ma sem képes elérni a válság előtti növekedési szintet.

A svájci gazdaság fő hajtóereje a kereskedelme, mind az import, mind az export is kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik. Importja elsősorban az ország nyersanyagszükséglete miatt jelentős, ipari termelésének nagyobb részét külföldre exportálják. Exportjának jelentős részét a jó minőségű termékek teszik ki, mint például órák, luxus termékek, gépipari termékek.

Az import volumene a válság hatására kevésbé esett vissza, mint az EU15-öknél. 2010-re a behozatal szintje meghaladta a válság előtti szintet, a gazdaság visszaállt a régi termelékenységi szintjére. A prognózisok szerint a behozatal mértékének növekedése várhatóan lelassul.

Az ország kivitelét tekintve, egy kezdeti átmeneti alacsony színvonaltól eltekintve Svájc mindig jobban teljesített, mint az unió 15 országa. A gazdasági válság miatt fellépő csökkenő kereslet itt is éreztette hatását, 2010-re azonban az export növekedése elérte a válság előtti szintet. Az előrejelzések szerint az export növekedési üteme az importhoz hasonlóan 2012-re lelassul.

Az export és az import alakulásából is jól látszik, hogy a behozott termékek értéke jóval alul marad a kivitt termék értékének. Erre magyarázatul szolgál, hogy a Svájcban gyártott exporttermékek többnyire magas hozzáadott értékkel rendelkeznek.

A prognózisok az export értékének várható növekedését jelezték előre, azzal azonban nem számoltak az elemzők, hogy a svájci frank a mostanihoz tapasztalt mértékben megerősödik. A frank nagymértékű erősödésnek elsősorban az exportőrök látják kárát, a 20 legnagyobb svájci vállalat nettó nyeresége idén várhatóan 1,2 százalékkal elmarad a tavalyi évhez képest. A svájci vámhivatal szerint a júniusi export 15,797 milliárd frank volt, amely 8,2 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi értékhez képest. Júniusban az elemzők úgy vélték, hogy a frank erősödése nem fogja hátráltatni a külkereskedelem teljesítményét, ezért a jegybank sem fog beavatkozni a devizapiaci folyamatokba - ma azonban a frank erősödése kiüthette a biztosítékot Svájcban is, a várakozásokra rácáfolva a nemzeti bank csökkentette a kamatcélját. Döntésüket azzal indokolták, hogy az elmúlt hetekben jelentősen romlottak a világgazdasági kilátások, miközben tovább erősödött a svájci frank - ami viszont a svájci gazdasági kilátások romlásához vezetett. Részletek>>

Privátbankár - Nagy Zsófia