
A köztisztviselői törvény módosítása rendelkezik a kihelyezésről, amikor a köztisztviselőt - időlegesen - másik költségvetési szervhez helyezik. A kihelyezés idejét és helyét írásba kell foglalni. Módosító javaslat alapján került ki a törvényjavaslat szövegéből az a passzus, hogy a kiválóra minősített köztisztviselő illetményét a következő évre a főnöke - az általa meghatározott kulccsal, de a rendelkezésére álló kereteken belül - felszorozza.
A közalkalmazotti törvény illetménytáblájanak nincs illetményalapja, mint a köztisztviselők, vagy bírák, ügyészek hasonló táblájának. Ez utóbbiaknál a mindenkori költségvetési törvény határozza meg az illetményalapot, amit a táblázat kulcsaival - a végzettség, gyakorlat és beosztás alapján - kell felszorozni. A közalkalmazottaknál a jövőben sem lesz ilyen illetményalap, viszont a rájuk vonatkozó táblát az aktuális költségvetési törvény határozza meg, nem pedig a róluk szóló törvény.
Az államháztartási törvény - képviselői indítványra - úgy módosul, hogy valamennyi költségvetési szervre kötelezővé teszi, hogy a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét meghaladó közbeszerzéseikről a parlament döntsön. A kormány fontos esetben engedélyezheti a közbeszerzés elindítását, de a parlamentnek ekkor is meg kell határoznia a költségvetésnek azt a helyét, amelyből finanszírozzák a beszerzést. Az államháztartási törvénynek - szintén képviselői módosítás utáni - új eleme az, hogy a kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni azok a közhasznú (nonprofit) társaságok, amelyekben az államnak többségi befolyása van.
Szintén az államháztartási törvény új eleme az a szabály, amely szerint a kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor teljes körűen bemutatja a költségvetési évet követő 3 év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a tervezett feladat-ellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapítottak meg. A kormány február végéig - a költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásainak adatai alapján - kormányhatározatban közzéteszi a kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó fejezetek (gyakorlatilag a minisztériumok és a társadalombiztosítási alapok) tárgyévet követő 3 évre vonatkozó költségvetési keretszámait.
A helyi önkormányzat év közben - a kincstár útján - lemondhat a számára feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve - ha törvény másként nem rendelkezik -, pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra. Az előirányzat-lemondás benyújtásának határideje: április 30., július 31., és október 15. A pótlólagos igénylés határideje pedig július 31.
Amennyiben a feladatmutatók alapján járó állami támogatás összege 2 százalékos, de legalább 1 millió forintos eltérést mutat - az önkormányzat és a kincstár számítása alapján -, akkor ez utóbbinak helyszíni vizsgálatot kell tartania. A kincstárnak négyévente kell ellenőrzést tartania valamennyi önkormányzatnál.
A nyugdíjbiztosítás tőkefedezeti rendszerének bevezetése miatt kieső járulékbevétel - az átmenet teljes időszakában - nem minősül olyan hiánynak, ami miatt járulékemelésre, vagy az ellátás szűkítésére kerülhet sor. |
A lakásfinanszírozási kormányrendelet előírja, hogy az állami támogatások (szociálpolitikai támogatás, félszocpol, megelőlegezett szocpol, kamattámogatás) biztosítékaként az ingatlan-nyilvántartásba az állam javára jelzálogjogot, továbbá elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez eddig is visszatükröződött a törvényben. Ugyanezt a jogot megadta a rendelet a kiegészítő kamattámogatás és az általuk megelőlegezett szocpol után a bankoknak is. Az ingatlan-nyilvántartási törvény viszont nem ismeri a bank számára bejegyezhető elidegenítési és terhelési tilalmat, és ilyet csak törvény írhat elő. Ezért került be most az államháztartási törvény módosításába a bankok javára - az állami támogatások miatt - bejegyezhető elidegenítési és terhelési tilalom.
Új paragrafusként került be az államháztartási törvénybe a költségvetési szervek belső ellenőrzése. A belső ellenőrökről a pénzügyminiszter által később meghatározott szervezet nyilvántartást köteles vezetni. A kormány határozza meg a belső ellenőrök végzettségét, gyakorlatát, valamint továbbképzésüket. A belső ellenőrök nevét és nyilvántartási számát a regisztráló szervezet a honlapján nyilvánosságra hozza. Ezeket a szabályokat jövő év július 1-től kell alkalmazni: 2009. első napjától csak az lehet belső ellenőr, aki a nyilvántartásban szerepel.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvénybe eredetileg bekerült volna a következő szabály: az APEH által beszedett és az általa vezetett számlákra befolyt járulékbevételeket év közben - a folyamatos pénzellátás érdekében - a Magyar Államkincstár, kormányrendeletben szabályozottak szerint, naponta utalja át az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv bevételi számlájára. Ez a szabály kikerült a szövegből.
Tovább is van, mondjam még? - Olvassa tovább az összefoglalót a 2. oldalon
( 1 ) | ( 2 ) | következő >> |
MTI