
A Susan G. Lakoski vezette munkacsoport 3691 - 45-84 év közötti - hölgyet vizsgált, a megfigyelési idő átlagosan 3,75 év volt. A szívgyógyászatban használatos kockázatbecslés azt mutatta, hogy a vizsgált személyeknek 90 százaléka kiskockázatúnak minősült. Ez azt jelenti, hogy aki ebbe a kategóriába tartozik, az tíz éven belül aligha kap szívinfarktust vagy szélütést.
A vizsgált idő alatt a kiskockázatú csoportba tartozó hölgyek között csaknem hatvanan voltak, akiknél valamilyen szív- és érrendszeri katasztrófa bekövetkezett és főleg azoknak a fokozott kockázatát bizonyították a könyörtelen tények, akiknek a koszorúereiben már sok kálcium sót lehetett kimutatni - olvasható a tekintélyes szakfolyóirat, az Archives of Internal Medicine decemberi számában közzétett tanulmányban.
Lakoski hangsúlyozta: az érfalban lerakódó só jelzi, hogy a látszólag kis kockázat ellenére az infarktus veszélye már mérhető: ha sok volt a koszorúerekben észlelhető kálcium mennyisége, a kockázat 8,6 százaléknak bizonyult. Fontos, hogy ez kiderüljön, mert akkor a rizikótényezők még erélyesebb csökkentése ajánlott.
Noha a kutatók szerint a kérdés tisztázása további alapos tanulmányokat igényel, Susanne Steinbaum, New York egyik nagy kórházának igazgatója az eredményeket igen fontosnak tartja. Kiemelte, hogy a nők szív- és érbetegsége általában később jelentkezik, mint a férfiaké, legtöbbször a változó kor lezárulása után, és az orvosok a hölgyek ilyen irányú panaszait gyakran nem veszik komolyan.
Más szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a betegség esélye még így is kicsiny. Úgy vélik, fölösleges kitenni a nőket a jelentős röntgensugár-terhelésnek, ami jelenleg ezeknek a vizsgálati módszereknek az alkalmazásakor elkerülhetetlen, mivel a fokozott sugárveszély a rosszindulatú daganatok kockázatának növekedésével járhat.
12 milliárdos debreceni egészségcentrumot adtak át
Plusz 20 év a nemdohányzás!
Lusta népség: rendelő helyett uszodában a helyünk!
Szívem, ma a te napod van!
MTI