Korlátozott veszteségelhatárolás: több 10 milliárdos bukta a cégeknek

A jövő évi kötelező bérfejlesztésen és a növekvő cégautós terheken túl jelentősen érinti majd a társaságok gazdálkodását a veszteségelhatárolás intézményének tervezett szigorítása, ami jelentősen megdobhatja az adófizetési kötelezettséget a következő években. A Gazdaság.hu szerint a válság és a bejelentési kötelezettség eltörlése durván éreztette a hatását: az idén leadott társasági adóbevallásokban tavalyhoz képest másfélszer akkora összeggel, több mint 543 milliárd forinttal csökkentették adóalapjukat a cégek ezen a címen, tehát súlyos tízmilliárdok forognak kockán. Azt már a tavasszal megjelent konvergencia programból is tudni lehetett, hogy a kormány szigorítana a veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályozáson. Mivel utóbbi hatással lehet a gazdaság növekedési kilátásaira és befolyásolja az ország tőkevonzó képességét is, ez nem egyszerű a feladat, de elkerülhetetlen a társasági adóbevételek mélyrepülésének fényében.
 
A cégek az idén májusban leadott, 2010-es bevallásukban 543,2 milliárd forinttal csökkentették adózás előtt eredményüket az előző évek elhatárolt veszteségének leírása címén – tájékoztatta a Gazdaság.hu-t a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (A valós összeg ennél magasabb lehet, mivel az adat nem tartalmazza a naptári évtől eltérő üzleti évet választó társaságok által igénybevett adóalap csökkentést.) A több mint 540 milliárd így is rekordnak számít, jelentős, mintegy másfélszeres ugrást jelent a tavaly leadott, 2009-es bevallásokban szereplő 367,9 milliárd forinthoz képest. A veszteségelhatároláshoz kapcsolódó adóalap csökkentés a megelőző években is 303-350 milliárd forintra rúgott. Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adótanácsadó partnere szerint a korábbi becslések szerint ilyen volumen mellett az adóhatás évente 30-50 milliárd forintra tehető, pontos összeg nem kalkulálható, mert az effektív adókulcs gazdálkodónként jelentősen szóródik.
 
Hegedüs Sándor, az RSM DTM partnere azt mondta: természetes, hogy gazdasági recesszió idején nagyobbak a tovább vitt vállalati veszteségek, és jobban élnek a gazdálkodók a lehetőséggel, mint azt a számok is mutatják. Részben ennek a bővülésnek köszönhető a társasági adóbevételek idei csökkenése, mivel ennek kapcsán jóval alacsonyabb adóelőleg fizetnek már év közben is a cégek. Az elmúlt félévben zajló aktív tervezési folyamat ellenére azt egyelőre nem tudni, hogy a kormány pontosan milyen formában tervezi kordában tartani a veszteségelhatárolást, így milyen hatással lehet a társaságok adófizetési kötelezettségére. A jegybank csütörtökön publikált inflációs jelentésében úgy számol, hogy a veszteségelhatárolás szűkítése 22 milliárd forinttal növelheti a költségvetés bevételeit.
 
A veszteségelhatárolás lényege, hogy a negatív adóalappal záruló üzleti év "eredményét" a következő évek nyereségével (pozitív adóalapjával) szemben el lehet számolni, a veszteségre jutó adót így vissza lehet nyerni. Ezzel biztosítják a cégeknek, hogy a különböző tényezők (például kezdeti időszak, termék életgörbe, makrogazdasági helyzet) miatt keletkező esetleges veszteséget kigazdálkodhassák. A magyar szabályozás az elmúlt évtizedek során fokozatos liberalizációt alkalmazott, folyamatosan szélesítve a veszteségelhatárolás lehetőségét. 2004 előtt még csak öt évet lehetett figyelembe venni, majd eltűnt ez a korlát, sőt jogutódlással történő megszűnésnél is engedélyezték az elhatárolt összeg továbbvitelét. Végül tavaly újabb ösztönző lépésként eltörölték a veszteségelhatárolás egyedi adóhatósági engedélyezését, amivel gyakorlatilag teljesen szabaddá vált a rendszer.
 
Hegedüs Sándor szerint a költségvetés szempontjából érdemi hatása a lehetőség kivezetésének csak több évre elnyújtva lenne, azaz ha az eddigi összeget a cégek még felhasználhatnák, de több veszteséget már nem határolhatnának el. Felmerülhetne az is, hogy már korábban elhatárolt összegeket sem lehet adóalap csökkentésre használni, ám ez sértené a jogbiztonságot, így valószínűtlen az alkalmazása.
 
Elképzelhető a szakértők szerint, hogy visszatérnek a gyökerekhez, és időbeli korlátot vezetnek be. A nemzetközi gyakorlatban általában legalább 5 év a korlát, de nem ritka a 7, 9 éves időszak sem. Bevezethetnek egy felső határt az elhatárolható összegre, amit a nyereség meghatározott százalékában, de korlátozhatják az összeget a bevétel-költség arányában is.
 
Feltételként szerepelhet a jövőben tevékenység vagy a tulajdonosi szerkezet változatlansága is. Ezek a potenciális változtatások rövid távon viszonylag kis hatást gyakorolnának az adófizetési kötelezettségekre – a korábbi időszakról felgyülemlett veszteségekhez képest -, mivel a veszteségelhatárolás több év adóalapjára elosztva fejti ki hatását, de így sem elhanyagolható tényező. A konkrét évi hatás annak függvényében paraméterezhető, hogy milyen korlátot vezetnek be, és hogyan kezelik a már elmúlt időszak állományát.

Privátbankár