Közbiztonság: döbbenetes számok New Yorkból

Az utóbbi tíz év alatt körülbelül 21 ezerről 14 ezerre esett vissza a bebörtönzöttek száma, ami ellentétes az országos trenddel. Ugyanezen időszakban az Egyesült Államokban szabadságvesztésre ítélt bűnözők száma 72 százalékkal növekedett. Ma 2,2 millió amerikai tölti börtönben büntetését, ez a szám nyolcszorosa az 1975-ös mutatónak, és a legmagasabb egy főre eső adatot jelenti a fejlett ipari országok között.

Miközben 1992 és 2002 között Idaho államban 174 százalékkal bővítették a büntetés-végrehajtó intézeteket - ez volt a legnagyobb arányú fejlesztés -, New Yorkban a város vezetése azt fontolgatja, hogy Brooklynban az üresen kongó régi börtönöket luxusüzletekké alakítják át. Idahóval szemben, ahol 14 százalékkal nőtt, Texasban 11 százalékkal csökkent a bűnözés aránya. A déli állam ezt viszont úgy tudta elérni, hogy ma már 168 százalékkal több a bebörtönzött, mint tíz éve.

Az Egyesült Államok évente 60 milliárd dollárt költ börtönökre, ami 2005-ös értéken számolva meghaladja Magyarország éves hazai össztermékének a felét. A konzervatív Louisiana és Mississippi államokban halálos ítéleteket hajtanak végre, Kansas és Nebraska is újabb börtönöket épít.

A liberális szemléletű The Washington Post a Bush-kormányban befolyásos Heritage Foundation elemzőjét, David Muhlhausent idézte, aki szerint a börtön az egyik "legkitűnőbb" módja a bűnözés elleni harcnak. Érvelése egyszerű: a rács mögé kerülő bűnözők biztos nem követnek el bűncselekményeket.

Az újság abban találta meg a New York-i "csoda" egyik magyarázatát, hogy a város nagyon nagy hangsúlyt fektet a visszaeső kábítószeres bűnözők kezelésére, a tanácsadásra. Az Egyesült Államokban elítéltek 60 százaléka drogkereskedő vagy -fogyasztó, csak Kaliforniában évente 65 ezer feltételesen szabadlábra helyezett elítéltet szállítanak vissza a börtönökbe illegális kábítószer-kereskedelem miatt.

Hihetetlen pénzt emészt fel a terrorellenes háború
Nagyot buktak Bushék, újrázott a Terminátor