Külföldi munka: mást vállalnánk, mint amit kínálnak?

A magyar munkavállalók hallottak a május elsejétől megnyílt új munkavállalási lehetőségekről, pontos információik azonban nincsenek; a cégek pedig várják őket, de nem mindenütt, hanem bizonyos területeken – összegezte röviden társaságuk felmérésének tapasztalatait Köves Balázs, a cég értékesítési és marketing vezetője.

Május elseje után a magyar munkavállalók minden tekintetben egyenlőnek számítanak az osztrák munkavállalókkal – hangzott a beszélgetésben. Bérek tekintetében elvileg eddig is egyenrangúak voltunk, de mostantól az ellenőrzéseket nagyon megszigorítják; az egyenlő bérezés és a béren kívül juttatások terén is meg kell adni az egyenlő feltételeket – nyilatkozta a marketing vezető.

Azok, akik szívesen dolgoznának Ausztriában, a magasabb fizetést jelölték meg első helyen indokként - sorolta tapasztalataikat Köves Balázs. A magyarok által leginkább keresett munkakörök és területek a szakmunkás és technikusi pozíciók, nagy létszámban érdeklődnek a turizmus, az idegenforgalom terén, és a szezonális munkák iránt; jellemzően a betanított, a kevésbé szellemi tőkeigényes munkakörökről van tehát szó.

Nem lesz drasztikus kiáramlás?

Az osztrák cégek alapvetően a szakképzett munkaerőt várnák a hiányszakmákban. A munkakörök másik jól definiálható csoportja pedig a minimálbéres vagy a körüli fizetést nyújtó állások; ezeket a helyi munkavállalók már kevésbé szívesen vállalják el. Ausztriában az átlagbér kétezer-ötszáz euró körül mozog, a minimálbér pedig szakmánként változik, de azért az általánosságban elmondható,hogy ezer euró alatt senki nem keres az országban - hangzott el a beszélgetésben. Az építőiparban, vagy a nagyon munkaerő-igényes egészségügyben természetesen magasabb a bérezés.

Annak megbecsülésére, hogy az osztrák cégvezetők miként tekintenek a magyar munkaerőre, nem szívesen vállalkozna – mondta kérdésre válaszolva Köves Balázs. A felmérésükből az viszont kiderült, hogy a közép-kelet-európai országok munkavállalói közül első helyen jelölték meg a magyarokat. “Mi gyanítjuk, hogy van ebben egyfajta földrajzi közelségi motiváció is. A cégek ugyanis azt válaszolták, hogy szerintük a magyar munkavállalók jellemzően ingázni fognak és a megszerzett jövedelmet majd Magyarországon költik el. Ezzel szemben a munkavállalóknak csak hat százaléka vállalná az ingázást” - ismertetett újabb részleteket a felmérésből a marketing vezető.

Mennyiben készülnek fel a magyar munkavállalók a külföldi munkavállalásra? Mennyi információt szereznek be, mielőtt útnak indulnak? - hangzott a kérdés.

A munkavállalók harminc százaléka érzi úgy, hogy teljesen tájékozott a lehetőségekkel kapcsolatban – hangzott a válasz. Az elképzelésekben is van különbség: a magyar munkavállalók hetven százaléka várná el, hogy valamiféle anyagi-szervezési támogatást kapjanak a fogadó féltől, míg a cégeknek ezt csak harminc százaléka lenne hajlandó megadni. “Ez is egy indok, ami miatt – úgy gondoljuk – drasztikus kiáramlásra nem kell számítani, hiszen az ilyen jellegű támogatás jóval kevesebb, mint ahogy a munkavállalók várnák” - hangoztatta Köves Balázs.

A magyar munkavállalók, akik külföldön dolgoznának, elsöprő többségben Ausztriát választották célországnak, majd – holtversenyben – következik Németország és Svájc. A nyelvtudás azonban mindenképpen szűk keresztmetszet – tette hozzá. A felmérésük szerint ugyanis a leendő munkavállalóknak csupán kis része beszéli tökéletesen az adott nyelvet, jelentős részük pedig egyáltalán nem beszéli. Márpedig az említett pozíciókban kitétel a jó nyelvtudás, így ez mindenféleképpen újabb rostát jelent majd a külföldi munkavállalásra vállalkozó magyarok körében - hangzott el a Duna Televízió által készített interjúban.

Privátbankár