Láncreakciót indíthat be a görög államcsőd

Büki András, az OTP Alapkezelő portfólió menedzsere szerint arra a kérdésre, hogy beárazta-e a piac a görög csődöt, a válasz nem egyértelmű. Ha a görög kötvényeket nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy bizonyos mértékig igen, hiszen a kötvényhozamok az egekben, a 2012. márciusi görög államkötvények lejárati évesített hozama 165 százalék körül jár, áruk pedig 56 százalékon. Ezen az áron ugyanakkor szinte nincs kereskedés, a szereplők kivárnak, sok banknak például nem is kell piaci áron történő értékelést (mark-to-market) végeznie.

1998-as orosz válság 

Büki András intő jelnek tartja, hogy az orosz csőd előtti héten az orosz rubel hozamok 200 százalék körül voltak, így a csődkockázat egyértelműen beárazódott, a csőd tényleges bejelentése mégis lavinaszerű folyamatokat indított el a piacon, és nem csupán az oroszon. Annak idején a csőd bejelentését követő hat hétben az orosz RTS index mintegy 60 százalékot vesztett értékéből, a rubel pedig 60 százalékkal értékelődött le a dollárhoz képest. Ez talán nem is meglepő. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az orosz tőkepiac mind méretét, mind elszigeteltségét tekintve a világ tőkepiaci folyamataiban mondhatni marginális szerepet játszott, a német DAX index 18 százalékos leértékelődése a következő 6 hétben már eléggé szembetűnő és meglehetősen komoly következmény volt.

Akkoriban a Long Term Capital Management hedge fund két hét alatt összehozott 1,8 milliárd dolláros bukása szintén az orosz válság következménye volt, és ha nem mentik meg a csődtől, a pénzügyi szektorban még komolyabb láncreakciót idézett volna elő Moszkva elszigeteltnek tűnő döntése.

Tanulságok a jelenlegi helyzetre nézve

Az elemzés szerint habár a görög helyzet egyedinek tűnik a pontatlan költségvetési adatokat tekintve, mégsem az, ugyanis nem csupán a görögök küzdenek a finanszírozhatatlanná vált adósságheggyel, hanem több más euró övezeti ország. A bankok ráadásul a tőke szabad mozgásának köszönhetően keresztbe-kasul hiteleztek, vettek állampapírt az euró övezetben, ami rendszerszintű problémát jelent az egész pénzügyi közvetítő rendszernek. A bizalmi válság pedig akkor sem áll meg az egyes országok határánál, ha nincs tényleges gazdasági-pénzügyi kapcsolat közöttük. A tőkepiac globalizálódása oda vezetett, hogy a különböző tőkepiaci termékek közötti korreláció problémás időszakokban az egekbe szökik.

Ez azt jelenti, hogy egyszerre esik mindennek az árfolyama. Nem véletlen tehát, hogy a presztízskérdésen túl ennyire retteg az euró övezet egy esetleges görög csődtől. Az euró övezet intézményi-döntéshozatali rendszerének bonyolultsága és lassúsága, illetve a politikusok hiúsága az elemzés szerint ugyanakkor oda vezet, hogy a probléma lassan kontrollálhatatlan lesz. Büki András szerint egyelőre csak találgatni lehet, hogy ennek Magyarországra nézve mennyire lehet súlyos hatása, de nem árt becsatolni a biztonsági öveket.

Privátbankár