A Portfolio.hu piaci felmérése szerint éves összevetésben még folytatódott a visszaesés - a szakértői előrejelzések konszenzusa szerint 6,6 százalékos lehetett a csökkenés -, de valószínűleg ez volt a zsugorodás utolsó negyedéve, ezután igen lassú növekedés jöhet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken teszi közzé előzetes adatait a GDP harmadik negyedévi alakulásáról.
Az előző negyedévhez hasonlított GDP adat 2008 második negyedéve óta visszaesést mutat, azaz definíció szerint tavaly július-szeptemberi harmadik negyedévtől Magyarországon recesszió van. A hazai össztermék 0,2, 1,0, és 1,9 százalékkal csökkent rendre a tavalyi II-IV. negyedévben és 2,6 illetve 2,0 százalékkal csökkent az idei első és második negyedévben. Év/éves összehasonlításban a GDP visszaesése az első negyedévi 6,7 százalékról a második negyedévre 7,5 százalékra romlott.
A portfolio.hu által megkérdezett elemzők szerint az idei harmadik negyedévben az ipari termelés már pozitívan járulhatott hozzá a GDP-hez, és az export-import egyenleg is felfelé húzza a mutatót.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a weboldalnak küldött elemzésében halvány esélyt lát arra, hogy a negyedév/negyedéves GDP index kiemelkedik a negatív tartományból, mert a nettó export feltehetően nagyobb mértékben járult hozzá a növekedéshez, illetve a harmadik negyedévben nagyobb javulást mutatott éves szinten, mint a másodikban. A készletek már kevésbé húzzák le a GDP-t, mi több, negyedéves összehasonlításban már növekedést is mutathatnak. Az indexet ugyanakkor visszafelé húzza, hogy a fogyasztás visszaesése tovább mélyült a legfrissebb megszorítások következtében a harmadik negyedévben, amit a kiskereskedelmi és újautó-eladások egyértelműen tükröznek. Feltehetően a kormányzati fogyasztás is negatívba fordult, és a beruházások esése is folytatódott.
A többség azonban még nem ilyen derűlátó, mert szerintük a jó külkereskedelmi adatok mögött még mindig a mérséklődő importigény, vagyis kizárólag a belső fogyasztás és beruházás jelentős visszaesése áll, ezért a harmadik negyedévben tovább romolhatott a gazdaság teljesítménye.
Az ingatlanpiac válsága már elérte a mélypontját - vélte a konferencián résztvevők mintegy fele a tanácskozáson rögtönzött szavazáson. Az előadók és a vitában felszólalók egyetértettek abban, hogy a jövő év jobb lesz az ingatlanszektorban, mint az idei volt. Vélhetően az ipari, logisztikai ingatlanok piacán kezdődik el a fellendülés, majd az irodapiac következik, de érezhető növekedés csak 2011-től várható, mivel a magyar ingatlanpiac a globális gazdasági válságból való kilábalás függvénye.
Úgy vélték a résztvevők, hogy a lakáspiac fellendülése a leghomályosabb pont. A keresletet korlátozza az, hogy az állam minimálisra csökkentette az építési-vásárlási támogatást. Ugyanakkor a befektetési eszközök körében népszerűbb lett a lakás a válság alatt, de nem biztos, hogy ez a fellendülés során is megmarad.
A részvevők kézhez kapták az FHB Jelzálogbank Nyrt. Lakásindex című kiadványát, amely 1998 és 2009 között kíséri nyomon a változásokat. Az index 50 pontról indult 1998-ban, és a csúcsot 2008 első negyedévében - közel 200 ponttal - érte el. Az idei első negyedévben 180 ponton állt az index. A lakásárak 1998 eleje és 2000 vége között 132 százalékkal, 2001 és 2003 között 60 százalékkal emelkedtek. A következő periódusban, 2004 és 2007 között már csak 18 százalékkal nőttek a lakásárak, azt követően viszont 8 százalékkal csökkentek.
A konferencián szóba került a befektetési ingatlanok adóztatása is. Ez év nyarán született meg az a törvény, amely becsukta az addigi kiskaput: az ingatlanokat projekt cégekbe "csomagolva" adták-vették, és így sem adót, sem illetéket nem fizettek utánuk. Az új szabályozás kiemelten kezeli azokat a cégeket, amelyek eszközei között az ingatlan meghaladja a 75 százalékot (ezek az ingatlannal rendelkező cégek). Ezek adás-vétele adó- és illetékköteles. Az ingatlanos céget eladó vállalkozások társasági adót fizetnek, még a külföldiek is, amennyiben a székhely országával Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye, vagy ha van, ebben az esetben lehetővé teszi az adóztatást Magyarországon. Az illetéket viszont jelentősen csökkentette a parlament.
Spórolás válság idején: meddig nyújtózkodunk?
A kilábalás után új kihívások jönnek
A válság 300 milliárdot kivesz a kereskedelemből
EU: karácsonyra már kint leszünk a bajból
Tovább javult a külkermérleg
2014-ig vígan bevezetjük az eurót
Csak csordogál a pénz az ingatlanpiacra
MTI