
Van élet a válság után
„A pénzügyi válság komoly csapást jelent a bankszektor jövedelmezőségére nézve, de a helyzet korántsem kilátástalan – mondja Frank Klausz, az A.T. Kearney magyarországi igazgatója. – Azok a pénzintézetek, amelyek gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni az új környezethez, képesek lesznek továbbra is nyereségesen működni. Ahogy a régi kínai közmondás mondja: amikor a változás szelei fújnak, van, aki falakat épít, van, aki szélmalmokat” – fogalmaz az igazgató.
A bankok meg fogják találni a módját, hogy újra sikeresen működjenek, valószínűleg a saját tőke magasabb szintje mellett, alacsonyabb megtérüléssel. A tőkepiacok újra erőre kapnak és megfiatalodnak, de természetesen már erősen megváltozott szabályozói környezetben. Mindemellett a jövőben a pénzügyi világra gyanakvással fognak tekinteni a vevők, az üzletfelek és a szabályozók egyaránt. Így a bankokra szigorúbb kockázatkezelés, nagyobb hatékonyság és átgondoltabb vevőkezelés vár.
A válság nagyságát és hatásait még ma sem lehet pontosan meghatározni, néhány előzetes tanulság azonban már levonható:
1, A szabályozók és törvényhozók teljes átláthatóságot fognak követelni a bankok mérlegét illetően – szinte lehetetlen lesz kölcsönöket mérlegen kívül helyezni, és a hitel közvetlenül eladásra történő megteremtése minden bizonnyal szintén nem lesz lehetséges.
2, A tőkeellátottság aránya várhatóan növekszik, és az átlag feletti hozamok elérése még inkább megnehezedik. Az első fizetési részlet és a biztosítékok szabályai szigorodni fognak.
3, A subprime hitelekhez hasonló magas kockázatú és magas jövedelmezőségű üzleteket valószínűleg csak kifejezett elhatárolással lehet folytatni.
4, Bármiféle kreatívnak vagy innovatívnak tekinthető banki termék rosszalló tekintetekkel fog találkozni.
Mindezek azt sugallják, hogy a banküzlet várhatóan kevésbé lesz nyereséges és kockázatos, és sokkal inkább közmű típusú szolgáltatást fog nyújtani. Az új jelszavak a biztonság és a stabilitás lesznek.
Túlzott profit
Az elmúlt évtized folyamán a bankok jelentősen növelték részesedésüket a világszerte megtermelt vállalati profitokból. A hitelek csökkenő volumene, a kisebb tőkepiaci aktivitás és a továbbra is szűkülő árrés csökkenteni fogja a bankok számára hosszútávon elérhető nyereséget. A megnövekedett tőkemegfelelési mutatókból adódó alacsonyabb hitellel történő finanszírozás tovább csökkenti a bankok jelenlegi nyereségszintjét. A bankok saját tőkére vonatkozó megtérülése a jelenlegi 20 százalékról 10-15 százalékra esik.
Konszolidáció
A banki iparág mindezidáig ellenállt a globális koncentráció szélesebb trendjének, és kevés a bizonyíték arra, hogy a növekvő konszolidáció a nyereség növekedéséhez vezet. Mindazonáltal a krízis várhatóan iparági egyesülési hullámot fog elindítani az elkövetkező években. Ki lehet használni a konszolidációs hullámból eredő egyesülési és felvásárlási lehetőségeket, és bátorítani lehet a kisebb, kevésbé kockázatos akvizíciókat is. Az életképes stratégiák között szerepelhet a célzott ügyfélszerzés vagy a szelektív terjeszkedés is.
Társadalmi felelősségvállalás
A következő időszakban a kormányok nagybefektetőként aktív szerepet vállalhatnak a bankszektorban is. Ennek során a közösségekkel való kapcsolatok elősegítését fogják szorgalmazni. A jövőben azok a bankok lehetnek sikeresek, amelyek társadalmilag felelősen gondolkodó vállalat képét alakítják ki magukról: erőfeszítéseket tesznek a sebezhető adósok végrehajtásának elkerülésére, megfékezik a vállalati felső vezetés fizetését és bónuszait, valamint lépéseket tesznek, hogy oktassák ügyfeleiket a bankolás szerepéről és kockázatairól.
Privátbankár