Az elmúlt héten tovább folytatódtak az utcai megmozdulások az arab világban. Líbiában a diktátor, Moammer Kadhafi már elvesztette az ország nagyobbik része felett az irányítást. Ahol azonban még hatalmon van - az ország nyugati részeiben -, ott véres könyörtelenséggel súlyt le a felkelőkre. Líbia mellett tiltakozások zajlanak még Bahreinben, Jemenben, és kiújulóban vannak a tüntetések a változásokkal elégedetlen Kairóban is - ahol újranyit a tőzsde közel egy hónapnyi szünet után. Az „arab tavasz” futótűzként terjed.
Alig akad olyan ország a térségben, ahol az ellenzék ne kezdene szervezkedésbe. Egyelőre azonban kérdés, hogy végül kibontakozik-e egy olyan dominóhatás, mint 1989-ben Kelet-Európában. Meglehetősen eltérőek ugyanis a kormányzati rendszerek, a szociális feltételek, a politikai, vallási és gazdasági viszonyok az egyes országokban. A legkényesebb dominó a világ első számú olajexportőre Szaúd-Arábia, ahol március 11-ére már szervezi az ellenzék a „harag napját”.
Az olaj ára az utóbbi két hónap alatt, de különösen a líbiai események hatására, már eddig is több mint 20%-kal drágult. A konfliktusok további elmérgesedése még súlyosabb ellátási zavarokhoz vezethet, és ezzel világszerte a kőolajárak drasztikus növekedését okozhatja. |
A befektetők világszerte figyelik a közel-keleti eseményeket és a tőzsdepszichológia jellegzetes törvényei szerint cselekszenek. A geopolitikai kockázatok, egy a 70-es években már átélt olajválság rémképe, az alacsony kamatszintek és a részvényindexek hirtelen esése, valamint az infláció elöli vagyonmentés sokakat a nemesfémek felé fordít.
A fokozott befektetői keresletnek köszönhető, hogy a péntek délután Londonban megállapított 1.402,50 dolláros unciánkénti aranyár a gyenge évkezdést követően időközben már csak 1,7%-kal marad el a december 7-én Londonban elért eddigi örökrekordjától.
Az árfolyammozgás februárban mindvégig stabilan emelkedő trendet követett. Ahhoz, hogy a nemesfém új árfolyamtartományokat tudjon meghódítani, most egy 1.412 dollárnál húzódó fontos és már kétszer is makacsnak bizonyult ellenállásnak kell megtörnie. Sikerülne átlendülni ezen, akkor gyors ütemben indulhatna el a jegyzés új csúcsok meghódítására. Az ilyen árfolyamszintek – különösen akkor, ha korábbi történelmi árfolyamcsúcsokról van szó –attól kritikusak azonban, hogy többnyire eladók jelennek meg a színen, akik egykor a csúcson vásároltak be, és ilyenkor a türelmüket vesztve kiszállnak. Ez pedig lefelé nyomja az árakat, ha csak nem erősebb a vételi szándék ezzel egy időben a keresleti oldalon. Amennyiben a jelenlegi emelkedés harmadjára is kudarcba fullad, úgy lecsuroghat a kurzus 1.400 dollár alá, 1.382 vagy még tovább, akár 1.355 dollárig is. Az elkövetkezendő hét tehát az arany további rövidtávú alakulását illetően iránymutatónak ígérkezik.
Szárnyalt az ezüst
Az ezüst egy hatalmas ugrással 33 dollár fölé emelkedve kezdte az elmúlt hetet. Innét némileg visszacsúszott a hét folyamán, de még ezzel is 1,88%-os plusz maradt a hét végére. Az év első kereskedési napjától számítva ez 6,1%-os növekedésnek felel meg, miután már tavaly is 80%-ot meghaladó árfolyamnyereséget produkált a fehér fém, és így utcahosszal nyerte a nemesfémek közötti „versenyt”. Az árfolyamok eltérő növekedési ütemét jól tükrözi az arany és az ezüst árának relatív aránya is, amely pénteken a 43-as értéket vette fel. Ez azt jelenti, hogy egy uncia arany értéke 43 uncia ezüstnek felelt meg, amire az utóbbi 10 évben nem volt példa.
Az ezüstár legutóbbi szárnyalása egyelőre 33,43 dollárnál végződött. Amennyiben a felfelé formálódó trendcsatornából most nem lép ki lefelé a kurzus, de ugyanakkor áttöri a 33,43 dolláros ellenállási szintet, úgy máris a következő erőteljes árfolyam-növekedésnek lehetünk szemtanúi. Az ezüstár esetleges visszaesésének viszont egy több mint szilárd támasz parancsolhat megálljt 30,70 dollár környékén. Erre a szintre visszacsúszva számos befektető használná ki az alkalmat bevásárlásra.
Az ezüst drágulása egyértelműen a megnövekedett ipari és befektetői keresletre vezethető vissza. Emiatt a New York-i tőzsde fémrészlegében (COMEX) az ezüst azonnali árfolyama egy ideje már meghaladja annak határidős árfolyamát. A 2015. decemberi lejáratú kontraktus például olcsóbb, mint a most márciusi. Ez a viszonylag ritkán előforduló jelenség, amelyet szakkifejezéssel „backwardation” állapotnak szokás nevezni, ellátási nehézségekre utal, ami miatt az ezüstvásárlók pillanatnyilag hajlandóak mélyebben is a zsebükbe nyúlni, csak hogy azonnal hozzájussanak a nemesfémhez. Miután a bányatársaságok kétség kívül a kitermelés bővítésével reagálnak erre a helyzetre, az ezüst csak akkor lesz képes megtartani mostani magas árszintjét, ha azonos mértékben folyamatosan áramlik befektetésre vágyó tőke is az ezüst piacára.
Privátbankár - Zsiborás Gergő