Lemondott Szalay-Berzeviczy Attila, döntését a megváltozott tulajdonosi háttérral magyarázta. A leköszönő tőzsdeelnök továbbra is a magyar tőkepiac egyik aktív szereplője marad, hiszen az UniCredit Bank ügyvezető igazgatójaként a piac legnagyobb értékpapírkezelési üzletágát vezeti tovább.
Szalay-Berzeviczy Attila június 16-val lemondott a Budapesti Értéktőzsde elnöki tisztségéről és igazgatósági tagságáról is - ezt maga az érintett közölte az MTI-vel hétfőn.
Szalay-Berzeviczy Attila döntését azzal indokolta, hogy a BÉT megváltozott tulajdonosi szerkezete új helyzetet teremt az intézmény életében. (A Bécsi Értéktőzsde múlt héten csütörtökön közleményben jelentette be, hogy a már meglévő 12,5 százalékos részesedéséhez további 25,2 százaléknyi tulajdonrészt vásárol a BÉT-ben az UniCredit Bank Hungary Zrt.-től.) Mindez olyan vezetőt igényel, aki képes maradéktalanul megfelelni az átalakult osztrák többségi tulajdonosi kör elvárásainak.
Szalay-Berzeviczy Attilát - aki az UniCredit Bank Hungary ügyvezető igazgatója - 2004 júniusában választották meg először a tőzsde elnökévé, majd 2005 áprilisában és az idén márciusban is újraválasztotta a BÉT igazgatósága.
A leköszönő tőzsdeelnök továbbra is a magyar tőkepiac egyik aktív szereplője marad, hiszen az UniCredit Bank Hungary Zrt. ügyvezető igazgatójaként a piac legnagyobb értékpapír letétkezelési és elszámolási üzletágát vezeti tovább, amely ma közel 5.000 milliárd forintnyi részvény- és állampapír állományt kezel intézményi ügyfelei részére.
Szalay-Berzeviczy Attila az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet arra: a négyéves elnöksége alatt folyó munka eredménye, hogy a kormány napirendre tűzte a maradék állami vállalatok tőzsdei bevezetését. Sikeresen lezárult a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde integrációja, valamint bevezetésre került a nyugdíj-előtakarékossági számla, mint a hazai nyugdíjrendszer negyedik pillére, továbbá a differenciált osztalékadó, az újfajta fejlesztési adókedvezmény és az éves 100 millió forint értékű állami támogatás a tőzsdei bevezetések ösztönzése érdekében.
Mindeközben a vezetése alatt a BÉT által kezdeményezett jogszabály-változtatásoknak köszönhetően az elmúlt másfél évben jelentősen növelték részvénykitettségüket a hazai nyugdíjpénztárak, csökkentek a felügyeleti díjak, bekerült a pénzügyi alapismeretek oktatása a nemzeti alaptantervbe és 15-ről 5 évre csökkent az ingatlaneladásból származó nyereség adóköteles periódusa. Jelenleg pedig a hosszú távú befektetési számla kidolgozott koncepciója, mint az árfolyamnyereség-adó kérdésével kapcsolatban a tőzsde hosszú távú kompromisszumos megoldása vár a kormány elfogadására.
Az osztrákok még több részvényt akarnak?
A 25,2 százalékos BÉT-részvénycsomag, amelynek megvásárlását a bécsi tőzsde a múlt héten bejelentette, úgy került az UniCredit Bankhoz, hogy az olasz bankcsoport felvásárolta az osztrák HVB Bankot, amely tagja volt a magyar tőzsde többségét 2004-ben megszerző osztrák konzorciumnak. Az osztrák konzorciumnak ezzel nem változik a részesedése, továbbra is összesen 68,8 százaléknyi BÉT-részvénnyel rendelkezik.
Az MTI-nek azonban Bécsben a múlt hét csütörtökön nem hivatalosan megerősítették: a bécsi tőzsdét működtető Wiener Börse AG megbeszéléseket folytat a többségi tulajdonos konzorcium többi tagjával, hogy esetleg további részesedéseket vásároljon fel tőlük saját részvényhányadának növelése céljából.
A konzorcium tagjai közül az Österreichische Kontrollbank AG részesedése 12,5 százalék, a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG-é 6,4 százalék, az Erste Group Bank AG-é 6,37 százalék, és az Erste Befektetési Zrt.-é 5,85 százalék. A Bécsi Értéktőzsde részesedése az UniCredit Bank részvénycsomagjának megszerzésével 12,5 százalékról 37,7 százalékra nő.
A Wiener Börse AG sajtószóvivője, Beatrix Exinger az MTI bécsi irodájának érdeklődésére korábban elmondta, hogy megbeszélések folynak néhány piaci szereplővel is, ezek célja nem az AG tulajdonrészének további növelése, hanem az együttműködés fokozása és a magyarországi részvénypiac erősítése. Név szerint a Mol-t és az OTP-t említette olyan piaci szereplőként, amellyel tárgyalások kezdődtek. Azok bizalmas jellegére való tekintettel több részletet azonban nem volt hajlandó felfedni. Mint mondta, a megbeszélések csak most kezdődtek, korai volna még végső kimenetelükről beszélni.
A Mol és az OTP, a BÉT-en jegyzett legnagyobb társaságok, és egyben mint a BÉT kisebbségi tulajdonosai a tőzsde márciusi éves közgyűlése előtt közös levélben fordultak a főtulajdonoshoz együttműködési megállapodást sürgetve, és a kisebbségi tulajdonosok nagyobb beleszólását kérve a BÉT jövőjébe.
A tulajdonosok közötti viták a háttérben zajlottak. A tőzsde idei közgyűlésén azonban több kisebbségi tulajdonos - köztük a Mol és az OTP képviselője is - hiányolta, hogy nincs együttműködés a főtulajdonos konzorcium és a többi részvényes között, és kifogásolták azt is, hogy a tőzsde a teljes nyereségét osztalékfizetésre fordítja. A felszólalásokban olyan vélemény is elhangzott, hogy a főtulajdonos az elmúlt években nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a BÉT a régió jelentős szereplőjévé váljon. Nem valósult meg a BÉT részvényeinek tőzsdei bevezetése sem, ami a stratégiai célokban szerepel. A konzorcium részéről azonban a közgyűlésen nem hangzott el válasz a felvetésekre.
Michael Buhl, a bécsi tőzsde társ-vezérigazgatója, aki a BÉT igazgatótanácsának is tagja, a múlt heti részesedésszerzés kapcsán azt nyilatkozta: "hiszünk a magyar tőkepiacban, és az akvizíció elkötelezettségünk kifejezése".
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Lemondott Szalay-Berzeviczy Attila, döntését a megváltozott tulajdonosi háttérral magyarázta. A leköszönő tőzsdeelnök továbbra is a magyar tőkepiac egyik aktív szereplője marad, hiszen az UniCredit Bank ügyvezető igazgatójaként a piac legnagyobb értékpapírkezelési üzletágát vezeti tovább. 
Az újabb Signal-botrány már az utolsó csepp volt a pohárban? A Fehér Ház már Pete Hegseth védelmi miniszter utódját keresi a hírek szerint. 
