.jpg)
A lap szerint ugyanakkor Magyarország kitart azon álláspontja mellett, hogy a készülő - Lex Mol néven is emlegetett - törvény nem sérti az EU-szabályokat. Kóka azt mondta a Financial Timesnak: nem a külföldi befektetők elleni védelemről van szó, hanem "az illegális ellenséges követelések elleni védekezésről".
Brüsszel a beavatkozással csapást mért a Mol azon reményeire, hogy a cég megőrizheti függetlenségét, írja a lap - ugyanakkor a magyar olajipari csoport átvételre pályázó osztrák OMV előtt továbbra is rendkívüli akadályok tornyosulnak.
Az újság elveti a Mol az OMV azon érvelését, hogy az EU versenyügyi előírásainak eleget lehetne tenni finomítói vagyonelemek eladása nélkül, bizonyos hozzáférést engedve külső partnereknek az egyesült cég üzemeihez. Molnár József, a Mol pénzügyi igazgatója azt mondta: a cég "jól megalapozott jogi tanácsadást" kapott arról, hogy ilyen lépések nem lennének elégségesek.
Nem lesz "részvényesi demokrácia" az EU-ban |
Az Európai Bíróság október 23-án hoz ítéletet a németországi "Volkswagen-törvény" ügyében. A német szabályozás a gyakorlatban lehetetlenné teszi a Volkswagen csoport felvásárlását. A peres eljárást az Európai Bizottság mint versenyfelügyelet kezdeményezte 2005 márciusában, mert a vonatkozó német jogszabály szerint senki sem szerezhet 20 százalékot meghaladó szavazati jogot a Volkswagenben, függetlenül a részesedésének tényleges mértékétől. A brüsszeli bizottság szerint ez akadályozza a tőke szabad áramlását, és elriasztja a befektetőket.
A Molban egyetlen részvényesnek vagy részvényescsoportnak sem lehet 10 százaléknál több szavazata, függetlenül a tulajdoni arányától. A Mol alapszabályának ezzel kapcsolatos rendelkezéseit csak az egyetlen, állami kézben lévő, szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosának egyetértésével lehet módosítani.
Nem is igaz, amit az OMV mondott
Fogy a pénz: óriáshitelhez nyúl a Mol
Nem egyszerű: most az OMV borult ki
MOL-OMV párharc: már az EU is figyel (hanganyag)
Mol-ügy: a kommunikációs hadjárat újabb állomása (hanganyag)
MTI