Ezek között említik a Barclays Capital szakértői, hogy 2008-ban Magyarország folyómérlege mínuszban volt, most azonban jelentős, a hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 2,2 százalékának megfelelő többletet mutat a folyó egyenleg. Mindemellett a magyarországi és az euróövezeti reálkamat-különbözet is szélesebb most, mint 2008-ban volt, és a devizatartalékok is magasabbak az akkori szintnél. Mindezek alapján a Barclays Capital szakértői szerint most 1,00-1,50 százalékpontos MNB-kamatemelés is elég lenne a forintra nehezedő nyomás enyhítéséhez. Más befektetési elemzők szerint ugyanakkor most sem kizárt a három évvel ezelőttihez hasonló mértékű, egy lépésben végrehajtott kamatemelés a magyar jegybank részéről.
A Monetáris Tanács legutóbbi kamatdöntő ülésén a tagok egyetértettek abban, hogy a nemzetközi kilátások romlottak, az adóemelések hatását azonban eltérően ítélték meg. Egyedül Király Júlia volt, aki már most emelt volna az alapkamaton. Részletes cikkünk az ülésről>> |
A Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég - a várható közép-kelet-európai jegybanki kamatpályákról befektetőknek nemrégiben összeállított előrejelzésében nem jósolta meg ugyan, hogy milyen mértékű lehet az esetleges magyarországi kamatemelés, de úgy vélekedett, hogy ha az euró forintárfolyama 290 felett marad, "a kamatcsökkentés lekerül a napirendről", ha pedig az árfolyam tartósan 300 forint fölé emelkedne, akkor "szinte bizonyossá válna" az MNB-kamatemelés. Mindent egybevetve a Capital Economics elemzői "50-50-hez közelinek" nevezték annak az esélyét, hogy a magyar jegybank még az idei év vége előtt kamatot emel.
MTI, Privátbankár