A fővárosiak 84 százaléka - annak ellenére, hogy többségük rendelkezik bankszámlával és ki nem állja a postai sorban állást - még mindig használja a sárga csekket is.
A budapestiek többsége ma már rendszeres internethasználó, több mint harmaduk rendszeresen él az internetes bankolás lehetőségével is. A tavaly elindult e-számlázási rendszereket több mint 50 ezer lakossági ügyfél veszi igénybe. A számlafizetési piac további jelentős tartalékot rejt az elektronikus úton történő számlakiegyenlítésre; a fővárosiak 84 százaléka ugyanis - annak ellenére, hogy többségük rendelkezik bankszámlával és ki nem állja a postai sorban állást - még mindig használja a sárga csekket is. A Díjbeszedő Holding kutatása az okokat vizsgálta
A hazai lakosság a díjfizetéshez kapcsolódó legfontosabb szempontnak azt tartja, hogy mindig pontosan lássa, mekkora összeget kell kifizetnie, annak ütemezéséről saját maga dönthessen, emellett pedig egyszerűen el tudja intézni számlái befizetését. Arról ugyanakkor egyelőre csak kevesen tudnak, hogy ezeknek az elvárásoknak az e-számla maradéktalanul megfelel. „A legnagyobb visszatartó erő a megszokás és az információhiány. A részletesebb tájékoztatás után a megkérdezettek több mint egyharmada úgy nyilatkozott, hogy szívesen használná az e-számlázási szolgáltatást.” – ismertette a kutatás részleteit Kovács Zoltán, a Díjbeszedő Holding vezérigazgatója.
A budapesti háztartásokat célzó – az egyes kerületeknek megfelelő arányban összeállított minta alapján a Díjbeszedő Holding megbízásából végzett – felmérés tanulsága szerint a korszerű fizetési módok iránt általánosan nőtt a bizalom: immár a lakosság 75 százaléka tartja biztonságosnak az interneten történő vásárlást. A hozzáférés egyre kevésbé akadály: a megkérdezettek több mint fele rendszeres internetezőnek vallotta magát, több mint harmaduk pedig valamilyen rendszerességgel él az internetes bankolás lehetőségével is. Biztonsági okokból 20, általános idegenkedés miatt pedig mindössze 14 százalék utasította el, hogy valaha igénybe vegye az elektronikus számlakezelési szolgáltatásokat.
A felmérésből kiderült az is, hogy a lakosság 84 százaléka még mindig használja a sárga csekket havi rendszeres számláinak kiegyenlítésére. Eseti banki átutalást 20 százalék, míg csoportos beszedési megbízást a fővárosi lakosság 16 százaléka alkalmaz. A csoportos megbízás elleni legfőbb érv, hogy a háztartások – a családi költségvetés egyensúlyban tartása érdekében – maguk szeretik megválasztani, hogy melyik számlát mikor fizetik ki.
A felmérés rámutat arra is: az e-számlával kapcsolatban fontos elvárás, hogy a különböző közüzemektől, egyéb szolgáltatóktól általában havi rendszerességgel kapott elektronikus számlalevelek egyetlen központi helyen kerüljenek bemutatásra, valamint hogy ezek pénzügyi rendezését is ugyanarról a felületről lehessen végezni.
A kedvező tendenciák ellenére ugyanakkor még időre van szükség ahhoz, hogy a jelenleg évente 280 millió sárga csekkes befizetés többségét az elektronikus számlabemutatás- és fizetés vegye át. Ennek legfőbb oka immár a megszokás: a felmérés szerint egy 100 fokú skálán 70-es fontossággal bír az ügyfelek számára, hogy ne kelljen változtatni a megszokott fizetési módon.
Mindezek a korlátok pozitív ösztönzéssel, illetve az elektronikus fizetés biztonságát és rugalmasságát bemutató tájékoztatással törhetőek át. Pozitív ösztönzés lehet például, ha a szolgáltatók bizonyos számlakedvezményeket, illetve könnyített ügyintézési lehetőségeket nyújtanak az e-számla mellé. „A folyamatot szintén nagymértékben erősíti, hogy egyre több, milliós lakossági előfizetői körrel rendelkező szolgáltató és bank csatlakozik a nagy e-számlarendszerekhez, így az általunk működtetett Díjnethez is. E társaságoknak a csatlakozása szintén hozzájárul az általános tájékozottsági szint növeléséhez, az ügyfelek bizalmának megszerzéséhez” – fogalmazott Kovács Zoltán.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A fővárosiak 84 százaléka - annak ellenére, hogy többségük rendelkezik bankszámlával és ki nem állja a postai sorban állást - még mindig használja a sárga csekket is. 
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
