
A szakállamtitkár úgy véli, hogy Magyarország többlettermelése - az elkövetkező években mintegy 30 százalékos többletet irányoz elő a kormányzat - csak az unión kívüli országokban adható el, mivel az unió felvevő piaca korlátozott befogadó képességű. Ugyanakkor az agrárkivitel döntő hányadát továbbra is az uniós országokkal bonyolítja Magyarország.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezető tisztségviselője a környező országokban, Oroszországban, Vietnamban és Laoszban tett látogatásokat, melyeket sikeresnek nevezett. Benedek külön is kitért arra, hogy ukrajnai tárgyalásain vendéglátói ígéretet tettek arra, hogy a tokaji néven készített bor gyártását megszüntetik, várhatóan már januárban.
Az orosz piacot ugyancsak ígéretesnek nevezte Benedek, mivel ott a magyar árukra igény és fizetőképes kereslet is mutatkozik. Szerinte a magyar áruk Oroszországba irányuló kivitelének összértéke mintegy 300 millió dollár körül alakulhat az idén, amely az előző évhez viszonyítva mintegy 10 százalékos növekedést jelenthet.
Hétfőn Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megkezdi kínai látogatását. A magyar agrártárca irányítója az együttműködés lehetséges formáinak fejlesztéséről tárgyal majd elsősorban. Ezen a piacon is elsősorban a vegyesvállalati jelenlét a cél, mivel a nagy távolság miatt az áruszállítás drága. Fontos szerepet kap majd a megbeszéléséken a jövő évi pekingi olimpiára való magyar élelmiszer-szállítások lehetősége. A magyar-kínai agrárkapcsolatok az utóbbi három évben élénkültek meg.
Milyen az idei termés?
Magyarországon az idén mintegy 9,6 millió tonna összgabona-mennyiség betakarítása várható. A napraforgó, a szója és a burgonya betakarítása gyakorlatilag befejeződött, a kukoricából több mint 90 százalék van már a magtárakban - mondta Benedek a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követően. A kukorica termésátlaga hektáronként várhatóan 3,7-3,8 tonna lesz. Így 4 millió tonna termés várható kukoricából, az előző évinek mintegy a fele.
Az őszi káposztarepce vetése befejeződött, ugyanúgy, mint az őszi árpáé. Az őszi búza több mint 80 százaléka már a földbe került. Ebből a növényből a gazdálkodók mintegy 1,14 millió hektáron kívánnak vetni. Ez a vetésterület 3 százalékkal, azaz mintegy 30 ezer hektárral nagyobb, mint az idén betakarított őszi búza vetésterülete. A magágy-előkészítést 1,77 millió hektáron kell elvégezni, aminek 95 százalékával már elkészültek a gazdálkodók. A mélyszántást 2 millió hektáron tervezték a tavasziak alá, és ennek a munkának mintegy 46 százaléka teljesült.
Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára elmondta, hogy az utóbbi hetekben folyamatosan csökkentek a gabona árak. A mérséklődés ugyan nem jelentős mértékű, de folyamatos - tette hozzá. A búza tőzsdei ára szeptember közepén még 65.900 forint volt tonnánként, október elején már csak 61.800 forintot kellett fizetni egy tonna búzáért, míg csütörtökön a jegyzésár 59.300 forintot tett ki egy tonnára számítva idei decemberi szállításra.
Leállt a gabonaexport
Ugyanakkor a főtitkár jelezte, hogy a magyar gabona külföldre szállítása gyakorlatilag leállt, főként azért, mert az árak nem versenyképesek, ugyanis a szomszédos országokban is hasonló árak vannak, mint Magyarországon, ám a magyar gabona szállításához már nincs meg a tonnánkénti mintegy 20 eurós - 5.000 forintos - költségtöbblet.
Magyarországról az év második felében eddig mintegy 1,8 millió tonna kukoricát szállítottak ki az uniós intervenciós készletből. Így jelenleg az országban mintegy 400 ezer tonna kukorica, és mintegy 90 ezer tonna búza van uniós raktárkészletként, amely mennyiség még megpályázható.
Átadták a FAO-központot Budapesten
Ukrán-magyar agrár-együttműködés
Aggódik Gráf az uniós támogatások miatt
Csak emlék marad a magyar disznóhús?
MTI