.jpg)
Frakciótársa, Vojnik Mária azt mondta, a tárgyalások során nagyon sok kérdésben már megszületett a megállapodás az SZDSZ-szel. Példaként említette, hogy a jövőben is jövedelemarányos lesz a járulékfizetés, amelyet az APEH szed be, és abban is megállapodtak, a fizetett járulék után milyen egészségügyi szolgáltatás jár; ezeket minden évben a parlament fogja meghatározni a költségvetés tervezésekor és törvényben rögzítik majd.
Az egészségügyi bizottság szocialista tagja hangsúlyozta: a kialakítandó biztosítási rendszer "megtartja" szolidáris jellegét, méltányos és egyenlő hozzáférést fog biztosítani mindenki számára, függetlenül attól, hol lakik vagy milyen a társadalmi státusa. A területi különbségeket és az ellátáshoz való hozzáférésekben mutatkozó eltéréseket a fejkvóta fogja kiegészíteni - tette hozzá.
Az MSZP álláspontja továbbra is az, hogy területileg egybefüggő régiók legyenek, amelyekben egy pénztár tevékenykedik, és ez fogadhatna biztosítottakat a területén kívülről is. Vojnik Mária hozzátette: ezek a régiók lehetnek a jelenlegi statisztikai régiók is, de ezek határaihoz "nem feltétlenül kell ragaszkodni". A szocialisták javasolják az ellátási kapacitásokhoz igazodó területi egységek meghatározását, továbbá, hogy ezen területek a hatékonyabb működtetés érdekében azonos lakosságszámmal rendelkezzenek. MSZP-s javaslat az is, hogy a pénztárak számát és a hozzájuk rendelt területet törvényben kell meghatározni - részletezte az elképzeléseket Vojnik Mária.
Ha ezen elvek mentén "áll fel" a régiós egészségbiztosítási rendszer, a szocialista párt véleménye szerint a betegutak jobban szervezhetők, a pénztárak számára hatékonyabb lehet a kooperáció a szolgáltatókkal, alacsonyabb a működési költség, és csak ebben a területi rendszerben értelmezhető a hozzáférés egyenlősége is - mondta a szocialista politikus.
"Úgy véljük, hogy ezek a szakmai érvek meggyőzik nemcsak a koalíciós partnerünket, hanem a politikai és civil élet szereplőit is, akik számára az esélyegyenlőség és a jobb minőségű egészségügyi szolgáltatás nemcsak a szavak szintjén fontos" - fogalmazott Vojnik Mária.
Kökény Mihály kitért arra, hogy a koalíciós szerződésben rögzített, az egészségügyi ágazat más területét érintő kérdésekben is változások lesznek a jövőben. Példaként a háziorvosi tevékenységet említette, ahol a változások következtében csökkennek az adminisztrációs költségek és megnő a finanszírozás. Szólt a járóbeteg-ellátás fejlesztéséről is, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai útján nyerhető forrás.
Az MSZP támogatja a kórházak gazdasági társaságként működtetését, ami nem jelenti az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon eladását - emelte ki a politikus. Egy kérdés kapcsán Kökény Mihály elmondta: az Egészségbiztosítási Alap többletéből a gazdálkodási nehézségekkel küszködő kórházak kapnak majd támogatást, ami nem konszolidációt jelent. Azon intézmények, amelyek nem alkalmazkodtak a tavasszal elkezdődött struktúraátalakításhoz, nem számíthatnak pénzügyi segítségre. "Nem a mindenki kap egy kicsit" elvét fogják alkalmazni - tette hozzá a szocialista Kökény Mihály.
A Fidesz a tetteket szeretné látni
Mikola István szerint úgy tűnik, az MSZP átvette az SZDSZ-től az egészségügy irányítását. Indoklásként Mikola István azt mondta, a nagyobbik kormányzó párt belátta, hogy a liberális egészségügyi program nem vezet sehová, csak az emberek gyógyulási esélyeit rontja. Mint fogalmazott, eddig az MSZP sodródott a liberális párt mellett, most pedig a szocialisták "nyakra-főre" nyilatkoznak a reformelképzelésekről.
A Fidesz örül az "esélyegyenlőség, igazságosság, hozzáférhetőség" címszavaknak, de szeretné látni a megújító törekvéseket - tette hozzá Mikola István. Hangsúlyozta: a Fidesz nem utasítja el az egészségügyi intézmények gazdasági társaságokká alakítását, de több feltételt szab ahhoz. Például azt, hogy ez nonprofit gazdasági társasági formát jelentsen, az önkormányzati tulajdonok megmaradjanak, emellett az átalakulást megelőzően "valamiféle" konszolidációnak történnie kell, mert enélkül nem lehet gazdasági formában működtetni egy költségvetési intézményt.
Mikola István az Egészségbiztosítási Alap pozitív mérlegéről azt mondta: a mostani szufficit az év tavaszán az intézményeknek ki nem fizetett pénzekből adódik, azonban az 50 milliárdos többlet - amelyet a tervek szerint "visszaosztanak" az intézményeknek - töredéke annak a 250 milliárdnak, amit a három év alatt vontak ki az ágazatból.
"Túl sok pénzt vontak ki az egészségügyből. A kormányzat a társadalmi nyugtalanságot érzékelve most megpróbál osztozkodásba kezdeni" - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki megismételte: népegészségügyi mutatókra alapozva lehet az egészségügyi rendszert átalakítani, ami annyit jelent, hogy a térségenként meghatározott népegészségügyi prioritásokhoz kell a finanszírozást rendelni.
A Fidesz mentené a mentőket
Csúszásveszély biztosítási fronton
A farkánál kezdték - fordítva kellett volna
MTI