Magyarországon ma több a mobiltelefon, mint ahány ember az országban él, a világon pedig 3 milliárd ember használja a kapcsolattartás, tanulás és információszerzés legkorszerűbb eszközét.
Magyarországon ma több a mobiltelefon, mint ahány ember az országban él, a világon pedig 3 milliárd ember használja a kapcsolattartás, tanulás és információszerzés legkorszerűbb eszközét - hangsúlyozta Nyíri Kristóf filozófus, akadémikus annak kapcsán, hogy szeptember 25. és 27. között Mobilkommunikáció és a közösségépítő hálózatok etikája címmel rendeznek nemzetközi konferenciát Budapesten.
A tanácskozáson az MTA és a T-Mobile 2001 óta tartó közös társadalomtudományi kutatásának keretében született eredményekkel ismerkedhetnek meg a résztvevők.
Nyíri Kristóf, aki az MTA/T-Mobile közös interdiszciplináris kutatását vezeti, rámutatott arra, hogy a mobilkommunikáció megváltoztatta a munka, a tanulás, a szórakozás, az utazás, a gazdaság és a politika világát. Az ismerkedés és kapcsolattartás forradalmian új világa viszont igényli annak újragondolását, hogy mi a helyes és mi a helytelen társas emberi viselkedés. Ilyen etikai elemzéseket ígér a konferencia, amelyen ötven előadás hangzik el. A tanácskozást Pálinkás József, az MTA elnöke és Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója nyitja meg.
A konferencia különleges témái között van a megfigyelés, a kitárulkozó intimitás, a tudatos elérhetetlenség, a blogok, civil újságírás, a politikai kommunikáció új stílusa, mobiltanulás, vagy a diszlexiás gyermek és közösségi hálózat kérdése.
"Etikailag azért izgalmasak ezek a kérdések, mivel nem adható rájuk egyértelmű válasz, mindennek van jó és rossz oldala. Az interneten, a közösségi hálózatokon, a mobiltelefon használatán keresztül különböző cégek, szervezetek, kommunikáló társaink állandó megfigyelés alatt tartanak minket. Több ezer partnerünk figyelhet, látja, hogy bekapcsolunk, kikapcsolunk. Az állandó megfigyeltség az ára annak, hogy egy számunkra is elérhető nagy nyilvánosság része legyünk. Előnye, hogy sok emberrel könnyen kapcsolatba kerülhetünk, tudjuk róluk, hogy hol vannak, mit csinálnak, mit gondolnak, viszont ezt rólunk is tudják. Megváltozik a magánszféra fogalma, visszatérünk olyan sok évszázaddal korábbi állapothoz, amikor az emberek egy átláthatóbb életet éltek" - mondta.
Rokon téma a kitárulkozó intimitás, amikor az emberek magánszférájukat teszik nyilvánossá, megfigyelhetővé azt, ami nem lenne megfigyelhető. Ugyancsak rokon téma a tudatos elérhetetlenség.
"Szeretjük, hogy mindig el tudjuk érni azt, akire szükségünk van, viszont minket is mindig el tudnak érni. Ha úgy intézzük a dolgokat, hogy minket ne lehessen elérni, akkor mi sem tudunk másokat elérni. Tehát ez is egy ellentmondásos helyzet, amelynek a megfelelő etikai és életvezetési kérdéseit a társadalomnak ki kell dolgozni" - magyarázta.
A civil újságírásra kitérve elmondta, hogy a "telefonnal rohangáló" egyszerű polgár a nagy nyilvánosság elé tudja tárni az általa hírértékűnek ítélt eseményeket. Ennek köszönhetően egyrészt demokratizálódik az újságírás, másrészt oly módon kerül civil ellenőrzés vagy bizonyos magatartásbeli normák a politikába, a hatalom gyakorlásába, ahogy eddig még soha. Ez átvezet a politikai kommunikáció új stílusa felé: a politikusok sokkal ellenőrizhetőbbé válnak, a közszerepléssel az állandó megfigyelhetőséget és konfrontációt is vállalniuk kell.
Nyíri Kristóf magyarázata szerint a mobiltelefonnal mindenhonnan hozzáférünk olyan tartalmakhoz, amelyek eddig iskolai, könyvtári kereteket igényeltek. A tanulásnak azonban van egy radikálisabb és mélyebb jelentése: maga a kommunikáció, maga a társas érintkezés is egy tanulási folyamat.
Szó esik majd a diszlexiások tanulásáról is. Az őskori társadalmakban a diszlexiás nem volt beteg, az európai írásbeliség és könyvnyomtatás viszonyai között viszont kialakult egy olyan kultúra, ahol hátrányba kerül, aki rosszul bánik a verbális szövegekkel. Esetükben segít a billentyűzet is, amellyel a diszlexiásnak könnyebb bánni, mint ceruzával, vagy tollal.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
(1).jpg)
Magyarországon ma több a mobiltelefon, mint ahány ember az országban él, a világon pedig 3 milliárd ember használja a kapcsolattartás, tanulás és információszerzés legkorszerűbb eszközét. (1).jpg)
(1).jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
