Martonyi: az EU-elnökség eddig jól alakult

A miniszter az utóbbi két év mérlegében magyar szempontból kedvező fejleményként említette a termőföld-vásárlási moratórium meghosszabbítását 2014. április 30-ig, valamint, hogy Magyarország déli szomszédai vízummentességet nyertek. A kormány hatodik alkalommal nyújtott be jelentést a törvényhozásnak a magyar EU-tagság helyzetéről.

Martonyi János az elmúlt két év fejleményeit összegző beszámolójával kapcsolatban hangsúlyozta: 2009 és 2010 az európai integráció történetében különleges időszak volt, két fontos fejlemény jellemezte. Az egyik a pénzügyi és gazdasági világválság, illetve annak kezelése, a másik pedig azok az intézményi változások, amelyeket a Lisszaboni Szerződés 2009 decemberi hatálybalépése jelentett.

A külügyminiszter kifejtette: a világ elkerülte azokat a megrázkódtatásokat, amelyeket az előző nagy világválság idején elszenvedett, most "a globális válaszok gyorsabbak és sikeresebbek voltak". Azt mondta, Európa is "többé-kevésbé jól válaszolt" a válságra, folytatódik a lassú kilábalás, a német gazdaság várhatóan kissé lelassul.

Az európai ügyek bizottsága egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta a miniszter beszámolóját. Hörcsik Richárd (Fidesz) bizottsági elnök azt mondta a 2011. első félévi soros magyar EU-elnökség első harmadát értékelve, hogy sok méltatlan bírálat érte a magyar EU-elnökséget, pedig Magyarország szakmai értékelése jó, az elnökség teljesítményét elismerik. Hozzátette, azt szeretné, ha a magyar polgárok megismernék a szakmai erőfeszítéseket.

Martonyi János kifejtette: magyar érdekeket "ügyes technikákkal" ugyan be lehet csempészni az EU napirendjébe, a soros elnökség igazi előnye az elnökségi félév után jelentkezik, amikor majd "nagyobb súlya lesz annak, amit mondunk". Megállapította, az elnökség első két hónapjában "úgy alakultak a körülmények, hogy a magyar nemzeti érdekek messzemenően érvényesültek" három vonatkozásban, az energia-, agrár- és kohéziós politikában.

MTI