Matolcsy: a víz alatt rugdosott minket a Valutaalap

Magyarország újból a térség egyik legkockázatosabb helyzetébe került, mert az eurózóna új válsága magas és kedvezőtlen szerkezetű államadósság mellett érte el az országot - közölte Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a kormány tudatában van a válságnak és válaszol arra.

A válaszok közé sorolta, hogy a kormány folytatja a Széll Kálmán Tervet, az idei költségvetést 100 milliárd forintos intézkedéscsomaggal javítja, és a jövő évi államháztartási hiányt 2,5 százalékra csökkenti a GDP arányában.

A magyar kockázat emelkedése jól számszerűsíthető: az 5 éves magyar CDS-felár új éves csúcson áll, 443 pont felett van, ez valószínűleg az általános kockázatkerülés mellett is azt mutatja, hogy az eddigi információk alapján nagymértékű bizonytalanságot szül a devizahitelesek megmentésének ötlete.

Úgy vélekedett, hogy a kabinet a hatékony és szokatlan gazdaságpolitika következtében kikerült az unió közvetlen válsághelyzetéből, de az elmúlt 6 hétben kiderült, hogy itt van az eurózóna új pénzügyi válsága, amelyről nem tudni, hogy erőteljesebb, fenyegetőbb, kockázatosabb lesz-e, mint az előző, de erre is sok jel mutat.

A víz alatt rugdosott minket az IMF

Matolcsy György beszámolt arról is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemcsak nem értett egyet a bankadóval, a magánnyugdíj-pénztári rendszer reformjával és a krízisadóval, de mindent megtett nyíltan és a kulisszák mögött azért, hogy a magyar kormány ne hozza meg az ezekről szóló döntéseket, illetve vonja vissza azokat A miniszter szerint, az IMF visszavonatná a három intézkedést, ha tehetné.

Úgy fogalmazott: "egy dicséretre 20-25 víz alatti rúgás jut", minden hasonló jellegű magyar döntést "megpróbáltak megtorpedózni és visszafordítani, meggátolni a fertőzést, hiszen mindig azt mondták, hogy ha ti bankadót vezettek be, mindenki be fogja vezetni, tizenketten bevezették, ha ti a nyugdíjpénztárt megreformáljátok, mindenki utánatok megy".

A szervezet egy-egy kedvező véleménye Magyarországról annak köszönhető, hogy belátta, az ország nem jelent olyan jellegű kockázatot, mint Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország vagy Olaszország - tette hozzá.

Tömködhetjük a lyukakat

Egy hete a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kedvezőtlen gazdasági növekedés következtében kialakult 100 milliárdos hiány többek között a jövedéki adók emelésével kívánja befoltozni. további 10 milliárd forintot a nyugdíjrendszer átalakításával állami kézbe került részvények osztalékából fedezne a kormány, emellett növelik az adóbeszedés hatékonyságát, ebből 40 milliárd forintos többlet áfa-bevételre számítanak. További 40 milliárd forintos megtakarításra készül a kabinet az államigazgatásra vonatkozó teljes beszerzési stopból.

Az eddigi intézkedések nem lesznek elegendőek

A kormány eddigi intézkedéseinek látszanak az eredményei, de Matolcsy György szerint ezek nem lesznek elegendőek a pénzügyi egyensúly védelmére, ami arra kötelezi a kormányt, hogy keresse azokat az eszközöket és forrásokat, amelyek a gazdasági növekedést 2 százalék feletti tartományba irányítják.

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: keresik a hazai kis- és középvállalkozások beruházási forrásait növelő, illetve a külföldi - kínai, kelet-ázsiai - tőkebevonási lehetőségeket. Növelni kell a fogyasztás bővülésének lehetőségét, ezért a kormány véglegessé teszi az egykulcsos szja-rendszert és segít az egymillió devizahiteles helyzetén is - emelte ki.

"Előrelépés volt az otthonvédelmi akcióterv, de ezzel nincs vége, tovább kell folytatnunk" - mondta. Megjegyezte:"miközben 2011-ben ezermilliárd forintos gazdaságélénkítés folyt, a bankszektorban 1700 milliárd forintos hitelkivonás történt."

"Ha az elmúlt 8 évben..."

Matolcsy György szerint a korábbi pénzügyminiszterek és a jegybank is hibázott, amikor 2003 után a devizahitelek elterjedésekor nem tettek meg három kötelező gazdaságpolitikai védelmi intézkedést.

A nemzetgazdasági miniszter szerint be kellett volna vezetni, hogy az MNB valutatartalékának szerkezete kövesse a devizahitelesek euró és svájci frank kölcsöneinek arányát, ha több azokban a frank, akkor utóbbi fizetőeszközből a jegybanknak is többet kellett volna tartalékolnia, és akkor képes lenne ma beavatkozni.

Matolcsy György közölte: a pénzügyminiszternek céltartalékot kellett volna képeztetnie a bankokkal, ha devizában hiteleznek. Harmadik védelmi intézkedésként mindenkivel, aki devizában vett fel hitelt, árfolyam-biztosítást kellett volna köttetni - hangsúlyozta.

MTI, Privátbankár