A német cégautókkal kapcsolatos új szabályok legfeljebb csak ihletet adhattak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) dolgozóinak a baleseti adó kitalálásához, mintául azonban biztosan nem szolgálhattak. E tekintetben ugyanis a német biztosítási szektor szereplői ugyanúgy járnak el, mint a magyar társaságok: a baleseti múlt emeli a díjtételt, míg a biztosítók alacsonyabb tarifával jutalmazzák a szabálykövető és balesetmentes közlekedőket.
Jelentősen drágulhatnak a kgfb-díjak
A 2012-es költségvetés tervezete szerint a pénzintézeteknek 187 milliárd forint különadót kell befizetniük az államkasszába jövőre (a tavalyi 200 milliárdos tétel után), a biztosítóknak pedig ezenfelül 27 milliárd forintnyi baleseti adót kell befizetniük. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a dán példát követve szedik be ezt a summát, vagyis a baleseti múlttal rendelkezők ezentúl jóval többet fizetnek. Az adó alapja az az elgondolás, hogy a balesetekből eredő kórházi számlát, illetve az esetleges rehabilitációk vagy rokkantságból eredő költségeket eddig a társadalombiztosítás fizette. Illetve nem pontosan, hiszen a biztosítási szektor eddig is 4 milliárddal járult hozzá az egészségügyi kassza kiadásaihoz, pontosan a balesetekből eredő plusz költségek miatt.
A biztosítóknak az idei évre nagyjából 30-35 milliárd forintos megterhelést jelent a különadó, de ezt tovább duzzaszthatja a baleseti adó. Hiszen a biztosítók által fizetett pénzintézeti különadó alapja a korrigált díjbevétel. Ez pedig az baleseti adó miatt biztosan nőni fog, nehezen elképzelhető, hogy azt a szektor majd nem terheli rá az ügyfelekre. Az idei évre így a szektor majd´ kétszer annyi különadót fizethet be a magyar államkasszába, mint tavaly.
(ezer forint)
"Nem kell balesetet okozni"
A bankadó bevezetésekor a kormány határozott üzenetet fogalmazott meg a szektornak: nem terhelhetik azt az ügyfelekre. A harcos hevület alább hagyott mára: Matolcsy György pénteki sajtótájékoztatóján nem titkolta, ők is számolnak azzal, hogy a biztosítottakra terhelik majd a társaságok a plusz adót. Ez ellen a kormány nem fog semmit sem tenni - válaszolta egy újságírói felvetésre a tárcavezető. "Nem kell balesetet okozni" - mondta arról a miniszter, hogy miként védekezhetünk a plusz terhek ellen.
Ez azonban nem teljesen állja így meg a helyét. Az adót végül az autótulajdonosok fizethetik meg, méghozzá a kgfb-díjakon keresztül. Ha a biztosítás.hu alkuszcég korábbi számításaiból indulunk ki, a 27 milliárdos plusz adó több mint 4000 forinttal emelheti a kötelezők díját - mindenkiét -, vagyis több mint negyedével emelkedhetnek a díjak. Miközben egy korábbi körképünkből kiderül, hogy az ágazati vezetők 2-3 éven belül nem számítottak volna a díjak emelkedésére a hazai kötelező biztosítások piacán, legfeljebb az árzuhanás erőteljes lefékeződésére. Mindez azért is érdekes, mert bár a hazai ügyfelek már egyre jobban megnézik, mit nyújt a kgfb-jük, a többség még mindig főleg az ár alapján dönt.
A kötelező évfordulók egyre fokozottabb évközi eloszlásával az árverseny is tompulhat, hiszen sokan kampány nélkül nem fordítanak különösebb figyelmet arra, hogy új biztosítást kössenek - automatikusa hosszabbítanak. Ha azonban ilyen drasztikusan emelkednek a díjak, az felpörgetheti az árversenyt ismételten.
Két lábon az E-Alap, nem lesz egyszerű feladat
A baleseti adó az egészségügyi kassza "zárásához" kell - fogalmazott Matolcsy György. A nagy ellátórendszerek reformja ugyanis abban áll, hogy azokat a kormány "két lábra állítja", vagyis a befizetéseknek kell fedezniük a majdani kifizetéseket. A 2012-es büdzsé tervezete szerint 1 755 milliárd forintot különítenek el az E-Alap számára, ehhez adódik még hozzá a különadókból (népegészségügyi termékdíj és baleseti adó) 57 milliárd, miközben az alap pénzbeli ellátásainak köre bővül tavalyhoz képest, ide kerültek ugyanis a rokkantsági, a rehabilitációs ellátások is. A kassza bevételi oldalának közel 30%-át kell kiegészítenie majd a büdzsének, amely az NGM tervei szerint 2013-ban már kiegyenlített lesz, vagyis a bevételekből fedezni tudják majd a kiadásokat, ez pedig hozzájárul a rendszer stabilitásához. Nem lesz ez egyszerű feladat, a nyugdíjkasszát is úgy sikerült "bezárni" ugyanis, hogy abból ezentúl csak a korhatár feletti járadékot fizetik majd, vagyis elvontak onnan tételeket, melyek egy nemzeti szociálpolitikai alapba kerülnek át. Az E-Alapnak is jutott plusz teher, a fent említett rokkantsági és rehabilitációs ellátásokat eddig ugyanis pont a nyugdíjkassza fizette.
Bár pontos felmérés nincs, Közlekedéstudományi Intézet legutóbbi, 2006-os adatai alapján a balesetet nem okozóknak évente több mint 600 milliárd forintjába került eddig a közúti közlekedés résztvevői által okozott balesetek összköltsége.
Privátbankár - Zsiborás Gergő