Medián: a nagy többség elutasítja az új adórendszert

A jövedelmek változásához a személyi jövedelemadó mellett több más módosítás (például a pótlékszámítás változása) is hozzájárulhatott, és talán ennek tulajdonítható, hogy még a közszférában is sokan számoltak be a kompenzáció ellenére bekövetkezett jövedelemkiesésről (25 százalék). A közszférában dolgozók mégis valamivel nagyobb arányban jöttek ki kedvezően a változásokból (bő negyedüknek nőtt a fizetése), a magánszférában dolgozóknak ugyanis csak 15 százaléka vett észre emelkedést, 30 százalékuk viszont a tavalyinál kevesebbet keres.

Az érettségivel nem rendelkező munkavállalóknak kellett a legnagyobb arányban jövedelemkiesést elszenvedniük, és alig egytizedüknek nőtt a fizetése, miközben a nyertesek aránya az érettségizettek körében kétszer, a diplomások körében pedig háromszor ekkora.

A válaszadók valamivel több mint fele (52 százaléka) gondolja úgy - akárcsak 10 éve -, hogy az államnak inkább azokat kellene anyagilag segítenie, akik szegényebb körülmények között élnek, míg 42 százalékuk szerint inkább azokat, akik munkájukkal és magatartásukkal kiérdemelték.

Ugyanakkor 10 év alatt jelentősen változott a progresszív adózás híveinek aránya: 54-ről 73 százalékra nőtt, miközben az egykulcsos adót igazságosabbnak tartóké 44 százalékról 25 százalékra csökkent.

Az új adószabályok fogadtatása nem igazán kedvező: a megkérdezettek alig negyede osztja azt a véleményt, hogy az új rendszer hatékonyabb és ösztönzi a gyermekvállalást. A válaszadók 65 százaléka, a kormánypárti szavazók közül is csaknem minden második gondolja úgy, hogy az új rendszer inkább tovább növeli a szegények és gazdagok közötti különbséget.

Nagy Anna kormányszóvivő korábban azt nyilatkozta: az új adórendszer igazságos, és azokat jutalmazza a leginkább, akik gyerekeket nevelnek és ezzel egy időben dolgoznak is. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint pedig tényleg van, aki rosszul jár az új adórendszerrel, de legfeljebb 3 év múlva már mindenkinek jó lesz.