Még egy utolsót rúghat a gazdaságba a plázastop

Az LMP által márciusban javasolt, plázastop néven elhíresült, a kereskedelmi központok építésének újrsazbályozásáról szóló törvényjavaslat alapján fél évig nem lehetne engedélyt adni 400, illetve nagyobb településeken 800 négyzetmétert meghaladó alapterületű kereskedelmi egységek építésére. A javaslat egyúttal felszólítja a kormányt, hogy a moratórium ideje alatt dolgozzanak ki egy új szabályozást, amelyben a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben vennék figyelembe a városképi, környezetvédelmi, helyi gazdasági és közlekedési szempontokat.

A három szakmai egyesület szerint jelenleg sem lehet kontroll nélkül kereskedelmi létesítményt építeni Magyarországon, valamint a fenntarthatóság szempontja a jelenlegi jogszabályi keretek között is érvényesíthető. Ezt garantálják egyebek mellett a különböző építésszabályozási eszközök és a kötelező hatástanulmányok is. Abban az esetben, ha a jogalkotó újra kívánja szabályozni ezt a területet, az egyesületek felajánlják a szakmai tudásukat és segítségüket a törvényalkotónak.  Az egyesületek szerint a Parlament előtt lévő törvénytervezet és azon belül a kereskedelmi központok létesítésére előírt moratórium számos ponton veszélyt hordoz a gazdaság növekedésére és a foglalkoztatásra nézve, valamint tovább mélyíti az építőipar és a kereskedelem válságát.

A plázastop várható negatív hatásai

Az IFK, a MBSZ és a MGYOSZ álláspontja szerint a törvény hatására fokozódna az építőipar hanyatlása, hiszen a kereskedelmi létesítmények építése a magasépítés jelentős százalékát adja. Az építőipar árbevétele soha nem látott mélységekbe esett vissza, amelyet a júliusi Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztanak. Az adatok szerint az idei év júliusában az építőipari termelés volumene 15,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez annyit jelent, hogy az építőipari termelése csökkenése továbbra is gyorsul, ami nagy hatással van a hazai GDP-re is.

Az egyesületek szerint a plázastop a kiskereskedelmi szektorra is negatív hatást gyakorolna. A kereskedelmi szektor önmagában is jelentős foglalkoztató; egy bevásárlóközpont átlagosan ezer, míg egy hipermarket négy-ötszáz embernek ad munkát. A MBSZ adatai szerint 2010-ben a bevásárlóközpontok, retail parkok, factory outletek és strip mall-ok 56 900, míg a hipermarketek további 51 960 főt alkalmaztak, azaz összesen majdnem 110 000 embernek biztosítottak munkahelyet. Az idén építés alatt lévő, több mint háromszázezer négyzetméter kereskedelmi egység több tízezer újabb munkahelyet teremtene.

A KSH adatai alapján az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben az év első  hét hónapban 4278 milliárd forintot ért el a forgalom. A kereskedelem akár átmeneti korlátozása lassíthatja a GDP-növekedést és a gazdasági fellendülést.                                                   

Az egyesületek a plázastop törvényjavaslathoz hozzáfűzték, hogy a kiskereskedelmi szabadverseny a vásárlók, fogyasztók érdekeit szolgálja. Az elmúlt években az élelmiszerek inflációja az általános fogyasztói árnövekedés alatt maradt, ami véleményük szerint jelentős részben az erős versenynek volt köszönhető. 

Az IFK, a MBSZ, és az MGYOSZ javaslatai

Az IFK, MBSZ, és a MGYOSZ a törvényjavaslattal kapcsolatban a moratórium mellőzését szorgalmazza, mivel egy átmeneti időszak bevezetése felmérhetetlen károkat okozna a nemzetgazdaságnak, különösen az építőiparnak, a foglalkoztatottságnak és a belső fogyasztásnak, valamint a javaslatban szereplő rendkívül alacsony 400, illetve 800 négyzetméter helyett az egyesületek Budapesten legalább 10.000 négyzetméter, vidéken pedig legalább 5.000 négyzetméter vagy e felett húznák meg a mérethatárt, mivel a fenntarthatósági szempontok csak ekkora terjedelmű létesítményeknél válnak valós szemponttá.

Az egyesültek többek között arra is felhívták a figyelmet, hogy a törvénytervezet nem tesz különbséget a tisztán kereskedelmi, és a vegyes funkciójú ingatlanfejlesztések között. Ily módon az összes lakás-, iroda- és logisztikai fejlesztést, amely kereskedelmet is tartalmaz, blokkolná a törvény. Ez az építőipar teljes csődjéhez vezethet, ezért a szakmai szervezetek azt javasolják, hogy a vegyes-hasznosítású létesítmények közül csak az összes bruttó alapterület ötven százalékát meghaladó kereskedelmi funkciójú létesítmények essenek a törvény hatálya alá.

Egy módosító indítvány a meglévő kereskedelmi létesítmények átalakítását és bővítését is megtiltaná. A három egyesület álláspontja ezzel szemben az, hogy bizonyos mértékű bővítés nincs hatással a fenntarthatóságra, továbbá kezdeményezik, hogy meglévő kereskedelmi létesítmény esetén az átépítés, bővítés vagy funkcióváltás akkor essen a törvény hatálya alá, ha az meghaladja az összes eladótér harminc százalékát.

A törvénytervezet az egyenletes földrajzi eloszlás alapján kívánja biztosítani a fenntarthatóságot az egyesületek szerint a kereskedelem fenntarthatóságát azonban nem az egyenletes földrajzi eloszlás, hanem sokkal inkább a keresletnek megfelelő sűrűség biztosítja.

A szalmai szevezetek a tervezet EU-konformitására is felhívják a figyelmet. Véleményük szerint a törvénytervezet több ponton ellentmond az uniós szabályozásnak; többek között a szabad verseny-és a vállalkozási jog korlátozásával és a magántulajdont érhető sérelem miatt.

Privátbankár