.jpg)
Nincs egyetértés a munkáltatók körében a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának negatív hatásairól és a szektorban foglalkoztatottak számának csökkenéséről Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója nem vázol túlzottan biztató képet a jövőről, megemlíti, hogy a következő években a kereskedelemmel foglalkozó cégek túlnyomó többsége nem lát lehetőséget tevékenységének bővítésére: új üzlet nyitását mindössze 15 százalékuk tervezi, miközben hat százalék egyenesen üzletbezárásban gondolkodik. A válság által leginkább érintett ágazatban, a gépjármű-kereskedelemben minden hatodik cég további leépítésekben gondolkodik.
A várakozásokkal ellentétben a munkáltatók nem állítják egységesen, hogy a vasárnapi nyitva tartás korlátozására irányuló jogszabályi változások egyértelműen csökkentenék a szektorban foglalkoztatottak számát. Pontosan ugyanannyian vannak azok is, akik szerint érdemben nem lenne hatással a szektorban alkalmazottak létszámára a tanulmány lezárásakor még meg nem tárgyalt törvény.
| A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) decemberben nyújtotta be az Országgyűlésnek a szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatát; a módosítás célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak e napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet van. |
Az atipikus foglalkoztatási formák közül a részmunkaidős mellett a határozott idejű munkaszerződések kötése a legelterjedtebb a szektorban, de jellemző az iskolaszövetkezeteken vagy munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül történő foglalkoztatás is.
Máriás Attila, a BDO munkaügyi szakértője rávilágított arra, hogy a kereskedelmi szektor volt az egyik fő haszonélvezője annak a törvénymódosításnak, amely augusztus elsejétől rendezte az iskolaszövetkezeteken keresztül folytatott foglalkoztatás problémáit. A válaszok alapján ugyanis egyértelmű, hogy ezt megelőzően sok cég számíthatott munkaügyi bírságra amiatt, mert ez a foglalkoztatási formát a munkaügyi ellenőrök színlelt szerződéssel zajló munkaerő-kölcsönzésnek minősítették.
A munkaügyi szabályozás elfogadott és tervezett változtatásai kapcsán a válaszadók 78 százaléka tartja jónak az irányt. Minden harmadik megkérdezett egyszerűsítené a jelenlegi pótlékolási rendszert és a pihenőidő szabályozását, tízből egy cég képviselője eltörölné a garantált bérminimum intézményét is. A szabadság pénzbeni megváltását 60 százalékuk szeretné lehetővé tenni. Jelenleg a szabadságot megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet, a felhalmozódott szabadságokkal a foglalkoztatók legjobb szándékuk ellenére sem mindig tudnak mit kezdeni.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
