Legalább tíz évig a jelenlegi válság előtti szint felett maradnak a globális élelmiszerárak, amelyek "paradigmaváltáson" mentek át.
Legalább tíz évig a jelenlegi válság előtti szint felett maradnak a globális élelmiszerárak, amelyek "paradigmaváltáson" mentek át, áll az OECD és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által készített, jövő héten megjelenő közös jelentésben.
Az idén a világnak körülbelül ezer milliárd dollárt kell költenie élelmiszerek importjára, a kiadások többsége a fejlődő országokat terheli, az idén globálisan 40 százalékot elérő élelmiszerár-infláció sokkal jobban sújtja majd őket, mint a fejlett államokat.
Egyebek között ezt tartalmazza az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legfrissebb jelentése, amely szerint az alapvető élelmiszereknél általánossá válik, nem számít kivételnek az árak gyors emelkedése és erős ingadozása.
Az élelmiszerek ára a korábbi alacsonyabb szintre már nem fog visszatérni, állítja a FAO, megjegyezve, hogy egyes élelmiszerek ára csökkenhet, és a jövőben több élelmiszernél következhet be ilyen fejlemény, de csak a mostani a árcsúcsokhoz viszonyítva.
Úgy látja, hogy a nemzetközi árakra leginkább ható felhajtó erő az exportárualapok alacsony szintje, ami abból ered, hogy a felhasználás egy sor jelentős exportáló országban meghaladta a termelést, nem is egy termény esetében. A legtöbb termény ára 2005 óta a kétszeresére emelkedett.
Az OECD-vel közösen nemsokára kiadásra kerülő jelentésében a FAO 2008 és 2017 között a kereslet kényszerítette magas árszintet jósol, a gabonák, a rizs és az olajos magvak esetében 35-65 százalékos árszínvonal-emelkedést valószínűsít a megelőző tíz év átlagához viszonyítva, ez változatlan árfolyamokon és a várható általános inflációt is leszámítva 10-35 százalékos reálemelkedést jelent.
Számítások szerint a gabonafélék minden 10 százalékos nominális drágulása 4,5 milliárd dollárral növeli a nettó gabonaimportőr országok kiadásait.
Az elemzés szerint az élelmiszerárak "magasabb síkra tolódtak át", és ennek oka a bioüzemanyag-ipar, valamint a fejlődő országok - például Kína - által támasztott, növekvő kereslet. A 2008-2017-re szóló előrejelzés szerint a nominális élelmiszerárak jelentősen meg fogják haladni a múltbeli szinteket, jóllehet süllyedni fognak a mostani árrekordokról.
A jelentés szerint 2017-ben a kukorica 15 százalékkal, az olajosmag 33 százalékkal, a búza 2 százalékkal, a rizs 1 százalékkal lesz drágább a 2005-2007-es átlaghoz mérve, inflációval kiigazítva. A tartós élelmiszerár-inflációt független londoni elemzők is jósolják.
A Királyi Külügyi Intézet - londoni székhelye után közkeletű nevén Chatham House - által minap kiadott átfogó elemzés szerint jóllehet az árkiugrások nem ismeretlenek a mezőgazdaságban, a mostani helyzetet azonban szokatlanná teszi, hogy szinte az összes élelmiszer- és takarmányipari termékcsoport ára meredeken emelkedik, nem csak néhányé.
A tekintélyes londoni elemzőközpont szakértői szerint az áremelkedés fontos eleme - amely becsülhetően 30 százalékot ad a dráguláshoz - a bioüzemanyagok terjedése. Az Egyesült Államokban az etanolgyártás jelenleg a kukoricatermés 20 százalékát emészti fel, de 2016-ra az arány valószínűleg 32 százalékra emelkedik, állt a Chatham House előrejelzésében.
Az elemzés szerint a fő ellátási oldali gondok között van a lassú reakció is: az agrárágazat minden 10 százaléknyi áremelkedésre összességében alig 1-2 százaléknyi termelésnöveléssel reagál, a jelenlegihez hasonló heves ármozgások idején pedig még kevesebbel.
A rövidebb távú gondokat tetézi a termékpiaci spekuláció is, a befektetők ugyanis e piacokra menekülnek a dollár árfolyamzuhanása, valamint a részvény- és adósságpiacok gyengülése elől.
A jelentés szerint azonban az összkép különösen fontos összetevője a gyors jövedelemnövekedés az olyan felzárkózó gazdaságokban, mint Kína és India; ez az elmúlt időszak élelmiszerár-emelkedésének hozzávetőleg a felét okozhatta.
A Chatham House elemzése idézett egy világbanki becslést, amely szerint 2030-ig 50 százalékkal kellene növelni az élelmiszertermelést - ezen belül a hústermelést 85 százalékkal - a várható kereslet kielégítésére.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Legalább tíz évig a jelenlegi válság előtti szint felett maradnak a globális élelmiszerárak, amelyek "paradigmaváltáson" mentek át. 
25 indiai és egy nepáli halt meg. 
