Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Hosszú távon felfelé ható nyomást fog gyakorolni az euróövezeti inflációra a kelet-európai tagok belépése, az elhúzódó ár- és jövedelmi konvergencia miatt, áll a JP Morgan elemzésében.
Hosszú távon felfelé ható nyomást fog gyakorolni az euróövezeti inflációra a kelet-európai tagok belépése, az elhúzódó ár- és jövedelmi konvergencia miatt, áll az egyik vezető londoni befektetési ház elemzésében.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatátó csoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint az euróövezet jelentősen bővülni fog a következő húsz évben - a ház az első bővítési hullámot 2009-2015 közé valószínűsíti, a másodikat 2025 környékére, amikor szerinte Törökország is csatlakozik -, ám a belépés előtt egyetlen jelölt országnak sincs esélye az ár- és jövedelmi konvergencia teljes végigvitelére.
Az elemzésben közölt kimutatás szerint a majdani valószínű eurótagok árszintje az euróövezet jelenlegi árszintjének arányában 44 és 67 százalék között van; Magyarország esetében 59 százalékos az euróövezetihez mért átlagos árszint.
Az egy főre jutó GDP-érték skáláján még szélesebbek a különbségek: itt 29 százalék (Törökország) és 72 százalék (Csehország) közötti arányok szerepelnek. Magyarország ezen a mércén is 59 százalékon áll az euróövezethez arányítva.
Az elemzés szerint Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország euróövezeti tagsága 1999-ig visszaszámolva, évi átlagban 0,18 százalékpontot ad hozzá a valutaunió éves inflációjához, pedig ezek az országok 80 százalék körüli relatív árszinttel léptek be az euróövezetbe.
A JP Morgan különböző súlyozásokat figyelembe vevő modellje szerint a keleti bővítés ennél nagyobb mértékben, 2015-től tíz éven át évente 0,3 százalékponttal, később csökkenő mértékben fogja növelni az éves inflációt a valutaunióban.
A ház az erre a számítási szimulációra ható, felfelé mutató kockázatok között említi annak lehetőségét, hogy az egyes országokban a belépés után meglódul az infláció, különösen akkor, ha az inflációs nyomásokat előzőleg - éppen a csatlakozási feltételek teljesítése érdekében - mesterségesen visszaszorítják.
Az euróbővítés inflációnövelő hatására más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet.
A BNP Paribas befektetési csoport nemrégiben kiadott átfogó elemzésében azt írta: ha Szlovákiát az inflációval kapcsolatos fenntarthatósági aggályok ellenére jövőre felveszik az euróövezetbe, a térség többi országa is felgyorsítja a nominális csatlakozási feltételek teljesítését célzó erőfeszítéseit, az pedig, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményei fenntarthatók lesznek-e, "másodlagos jelentőségűvé" válik a közép- és kelet-európai politikai döntéshozók szemében.
Ez azonban azt is jelentheti, hogy 5-10 éven belül a kibővített euróövezet trendinflációs pályája - vagyis az inflációt tartósan meghatározó tételekből, egyszeri befolyásoló komponensek nélkül számított, folyamatszerű drágulási üteme - a múltbelinél magasabb szintre kerül, hacsak a "központi" eurótagországokban nem lassul lényegesen az infláció. A közép- és kelet-európai térség súlya a kibővített euróövezet harmonizált inflációs kosarában folyamatosan növekedni fog, ahogy a fogyasztási szint is növekszik, jegyzi meg az elemzés.
Ebben a helyzetben az euróövezeti jegybanknak (EKB) vagy módosítania kell inflációs célját, vagy szigorúbb pénzügypolitikát kell folytatnia, állt a BNP Paribas minapi londoni elemzésében.
Szlovákia 2009-es felvételét - az inflációs kritérium teljesítésének fenntarthatóságával kapcsolatban esetleg felmerülő brüsszeli és EKB-aggályok miatt - több nagy londoni ház is valamelyest kérdésesnek tartja.
A Goldman Sachs nemzetközi pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlege által nemrégiben kiadott térségi elemzésben például azt állt a szlovák euróövezeti csatlakozási esélyekről, hogy jóllehet Szlovákia a csatlakozási kérelem elbírálásának idejére - 2008 tavaszára - valószínűleg teljesíti az inflációs előírást, az inflációs nyomás azonban erősödik, és megvan annak a kockázata, hogy az euróövezeti jegybank és az EU-bizottság nem fenntarthatónak fogja minősíteni az alacsony szlovák inflációt.
Korábbi elemzéseiben a JP Morgan és a BNP Paribas - ugyanezen indokkal - egyaránt 30 százalék esélyt adott arra, hogy Szlovákiát jövőre nem fogják felvenni a valutaunióba.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Hosszú távon felfelé ható nyomást fog gyakorolni az euróövezeti inflációra a kelet-európai tagok belépése, az elhúzódó ár- és jövedelmi konvergencia miatt, áll a JP Morgan elemzésében. .jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
A BUX 1333,65 pontos, 1,44 százalékos emelkedéssel 94 061,67 ponton, új történelmi csúcson zárt pénteken. 
