A Scripps Oceanográfiai Intézet kutatói a bálnák testére tapasztott érzékelők segítségével követték az állatokat. Azt vették észre, hogy táplálkozás közben hangokkal jelzik hollétüket társaiknak. Eközben minden csoport eltérő dallamot használ.
Párzási időszakban is fontos szerepe van a daloknak: a hímek ilyenkor hosszú, mély dallamokat énekelnek, fitogtatva jó szexuális kondíciójukat. A nőstényeknek a méret számít: a nagyobb testű állatok nagyobb levegőt képesek venni, így hosszabban kitartják a hangokat is.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a bálnabeszédben is előfordulnak különböző dialektusok, tájszólások, melyek az óceán különböző térségeire jellemzőek. A hangfelvételek alapján 9 bálnapopulációt különböztetnek meg, amelyek egyáltalán nem egyenletesen oszlanak el: az 1-es típust beszélő/éneklő bálnák például az észak-amerikai partoknál található, keskeny óceánsávban élnek, míg a 4-es dialektust használó emlősök a Csendes-óceán nagy kiterjedésű, északi részén élnek.
A különböző tájszólások megismerése segítheti a bálnák fennmaradásáért küzdő tudósok dolgát. A vadászati tilalom elrendelése előtti időszakban számuk ugyanis veszélyesen lecsökkent: a déli féltekén becslések szerint 2-300 ezer példány élt, ma azonban nagyságrendileg ezer (!) található belőlük. Ha a kutatók képesek megérteni a bálnák élőhelyekkel kapcsolatos kommunikációját, könnyebben segíthetik őket a megfelelő körülmények kialakításával és fenntartásával.
Orvossággal az alkoholizmus ellen?
Évezredes hiedelem dőlt meg a fokhagymáról
Milyen kárt okoztunk a sarkvidékeken?
Forrás: LiveScience