Megfejtették az elsüllyedt Atlantisz titkát?

A tengerbe süllyedt Atlantisz legendája talán több, mint mítosz. Krétai tudósok szerint Európa első civilizációját ugyanis egy hatalmas szökőár pusztította el

Nagyjából 3500 évvel ezelőttig egy különleges, ősi civilizáció élt és virágzott a Földközi-tenger keleti részénél. Az ősi minósziak palotákat, kövezett utakat és csatornarendszert építettek, miközben az európaiak nagy része primitív kunyhókban élt. Időszámításunk előtt 1500 évvel azonban a nép, amelytől a Minótauruszról és labirintusáról szóló legenda származik, egy csapásra eltűnt a föld színéről. Kataklizmaszerű végzetük titkára most talán fény derülhet.

Tudósok egy csoportja ugyanis újabb bizonyítékokat talált arra, hogy Kréta szigetére egy hatalmas cunami csapott le – éppen egyidőben a minószi kultúra eltűnésével.

A geo-archeológiai leletek egyértelműen szökőárra utaló maradványokat tartalmaznak – mondta a BBC-nek a holland származású Hendrik Bruins professzor. „A minoszi építőanyagok, edények, ételmaradékokat tartalmazó tálak, de még az állati csontmaradványok is kerek parti kavicsokkal, tengeri kagylókkal és mikroszkopikus tengeri élőlényekkel keveredtek össze. Ez utóbbi anyagok csak egyféleképpen kerülhetek ki a tengerfenékről: egy erőteljes szökőár segítségével, ami egyetlen pusztító hullámmal kihordta onnan őket.”

A tengeri maradványok egy része 7 méterrel a tengerszint fölött került elő, ami jóval meghaladja a viharos tenger hullámai által elérhető magasságot.

A minosziak nagyrészt tengerészek és kereskedők voltak, ennek megfelelően elsősorban a partvonalon épültek településeik. A szökőár szempontjából ez különösen sebezhetővé tette az egész civilizációt.

Az egyik legnagyobb településükön, Palaikasztrón végzett ásatások további beszédes nyomokat találtak: olyan épületeket, melyeknek tenger felé néző falai egyszerűen eltűntek, míg oldalfalai – melyek épen átvészelhetnek egy hatalmas hullámot is – sértetlenek maradtak. Bár az elpusztult település kikötőváros volt, mélyen benyúlt a szárazföldre is. Helyenként 15 méterrel a tengerszint felett álltak az épületek, ami azt jelenti, hogy a pusztító hullám igencsak hatalmas lehetett.

Ha viszont  a bizonyítékok ilyen nyilvánvalóak, miért nem vonta le korábban senki az egyértelműnek látszó következtetéseket?

Kosztasz Szinolakisz, a Dél-Kaliforniai Egyetem szökőár-szakértője úgy véli: az ősi cunamik kutatása még gyerekcipőben jár, a tudósok eddig nem igazán tudták, mit is kell keresniük. Sokan továbbra is azon a véleményen vannak, hogy az ilyen hatalmas hullámok elsöprik az épületeket, és nem sok – később feltárható – leletet hagynak maguk után. A 2004-es ázsiai szökőár azonban alaposan megcáfolta ezt a véleményt.

A videofelvételeken jól látszik, hogy a hullámok több tonna romot sodornak magukkal, melyek nagy része mégis a szárazföldön kötött ki. Szinolakisz arra a következtetésre jutott, hogy a minoszi civilizációt elpusztító hullám olyan erős lehetett, mint a Thaiföldre és Sri Lankára 2004-ben lecsapó cunami, amely 250 ezer áldozatot követelt.

A szökőár okait kutató tudósok radiokarbon vizsgálatok segítségével megállapították, hogy a cunami keletkezésének ideje éppen egybeeshetett a Kréta szigetétől 70 kilométerre fekvő Santorini vulkán kitörésével: mindez az időszámításunk előtti 2. évezredben történt.

A Santorini kitörése tízszer nagyobb erejű volt, mint a Karakatau vulkán 1883-as kitörése. Jelentős klímaváltozást okozott, a robbanás hangja pedig 5000 kilométerrel távolabb is hallható volt. Szinolakisz úgy véli: a hatalmas vulkánkúp tengerbe omlása okozta azt a hullámot, amely elég nagy volt a minoszi parti települések elpusztításához.

Azt még vizsgálják, hogy a szökőár a szárazföld belsején fekvő fővárost, Knosszoszt is elérhette-e, mindazonáltal a vulkánkitörés más következményekkel is járt: masszív hamuesővel, a termény elpusztulásával. Kikötőik, kereskedelmi- és hadihajóik elpusztulása után a minosziak sosem lettek volna képesek újra talpraállni.

Az elsüllyedt város, Atlantisz legendáját először Platón műve említi, amely több mint 2000 éve íródott, és évszázadokon át foglalkoztatta az embereket. Most talán megtalálták a magyarázatot a legenda születésére: talán így maradt fenn egy valaha virágzó ősi civilizáció emléke, amelyet elnyelt a tenger.

Énekel a Nap: csillagászok hallgatják a mennyei zenét
Milyen volt a világ első fája? Már tudjuk
Eltűnik a hó a Kilimandzsáróról
Miért zöld a növény? Más bolygókon milyen színű?
A kínai agyaghadsereg nyomában - képek