Az 1-10 között index mutatja a korrupciós fertőzöttséget, ahol a 10-es mutató a legjobb, az egyes a legrosszabb. Magyarország 2008-as indexe 5,1 a tavalyi 5,3-as mutató után, de ez a csekély visszaesés egybeesik a régiós országok javulásával - magyarázta Alexa Noémi. Az ügyvezető arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben "a korrupció elleni hatékony fellépés elmarad, akkor az ország régiós pozíciója veszélybe kerülhet".
A korrupciós érzékelési index az állami szektorban, a politikusok és közhivatalnokok körében tapasztalható korrupciót vizsgálja, a felhasznált források között van többek között a Bertelsmann transzformációs index, az Economic Intelligence Unit és a Freedom House listája, a Világgazdasági Fórum és az IMD versenyképességi jelentései. Egy-egy országban akkor lehet CPI-t létrehozni, ha a 11 létező forrás közül legalább három rendelkezésre áll.
Ebben az évben 180 országban mért korrupciós érzékelési indexet a Transparency International, a listát Dánia vezeti Új-Zéland és Svédország előtt, a sok éven át vezető, azaz legkevésbé korrupt Finnország az 5. helyre csúszott vissza.
Az első 20 helyet a legfejlettebb országok foglalják el, Hollandia a 7., Ausztria a 12., Németország a 14., az USA 18. A dél-európai országok hátrább találhatók, Spanyolország a 28., Portugália a 32., Olaszország az 55., Görögország az 57.
Magyarország a 47. helyre csúszott vissza a tavalyi 39. helyről, a régióban Szlovénia (26.) és Észtország (27.) után az idén Csehország (45.) is megelőzött bennünket, mögöttünk van viszont Szlovákia (52.), Lengyelország (59.), Horvátország (62.) és Románia (70.).
A TI ügyvezetője szerint a hazai korrupció melegágya a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel gyakran összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer. A korrupció terjedése gátolja a gazdasági növekedést, a korrupció visszaszorítása pedig gyorsítja azt - jelezte Alexa Noémi, hozzátéve hogy egy vizsgálat szerint a CPI értékének egy pontos javulása esetén fél százalékkal nőtt a külföldi tőkebeáramlás és négy százalékkal az átlagjövedelem.
A korrupció elleni küzdelemben az Állami Számvevőszék folyamatosan aktív szerepet vállal - hangsúlyozta Kovács Árpád. Az ÁSZ elnöke megemlítette, hogy a szervezet megalakulása óta összesen 74 vizsgálat kapcsán kezdeményezett büntetőeljárást, amely 131 bűncselekmény megalapozott gyanúját jelentette. Tavaly például az ÁSZ által tett nyolc feljelentés közül a nyomozó hatóság hét esetben indított nyomozást, a tényállásokban megállapított kár összege meghaladta a 320 millió forintot - tette hozzá.
A szervezet elnöke felsorolta azt a három területet, amelyek a korrupciós kockázatok szempontjából a leginkább veszélyeztettek.
Hiányosak a közbeszerzési törvény helyi alkalmazását segítő intézményi szabályok, a jogalkalmazók felkészültsége nem kielégítő, s ez érvényes a jogszabályok betartatásának személyi és tárgyi feltételeire. Harmadik tételként az ÁSZ elnöke azt fogalmazta meg, hogy a pénzügyi ellenőrzés hatásköri korlátai és az üzleti titok "bástyái" miatt a számvevők csak korlátozottan ellenőrizhetik az árkalkulációkat, a háttérkapcsolatokat és a kartell megállapodásokat.
"Magyarországon a korrupció gyakran kapcsolati tőke formájában működik és ez legalább olyan veszélyes, mint a klasszikus baksis forma, hiszen egyfajta magatartási modellt tükröz" - figyelmeztetett Kovács Árpád.
Még véletlenül sem gondolnak egyre a pártok
Aktatologatás: rengeteg a baj a közbeszerzésekkel
A kenőpénzek felére sosem derül fény
MTI