Ez a lépés nem pusztán szimbolikus jelentőségű: az önálló frakcióval a szélsőjobb az Európai Parlamentben gyakoribb felszólalási lehetőséghez és az EP munkájának szabályozásában nagyobb hatáskörhöz jut. Emellett a frakcióalakítás anyagilag is előnyös: az EP-frakciók EU-támogatásra jogosultak, ami nagyjából 50 ezer eurót tesz ki tagonként.
A szélsőjobboldali képviselők egy része eddig frakción kívüli független volt, a többiek pedig különböző más képviselőcsoportok tagjaiként politizáltak. A lap szerint az önálló csoport megalakítása a francia szélsőjobboldali vezető (egyben EP-képviselő) Jean-Marie Le Pen régi álma volt, s ennek megvalósítását a január elsejei román és bolgár EU-csatlakozás segítette. Ezzel ugyanis újabb szélsőjobboldali törvényhozók kerülnek be a testületbe, s így ezen irányzat képviselőinek száma meghaladja majd az önálló frakcióalakításhoz szükséges mennyiséget. (Az EP szabályai szerint egy ilyen lépéshez minimum 19 képviselő kell, mégpedig úgy, hogy az érintettek legalább a tagállamok egyötödéből érkezzenek.)
Az EU-parlamentnek jelenleg 732 tagja van, a létszám a román és bolgár csatlakozással 785-re emelkedik majd. A közös törvényhozásban pillanatnyilag hét frakció működik, s ezeken kívül a testületnek van 36 független tagja is. |
Azt egyelőre nem tudni, hogy az új képviselőcsoportot ki fogja vezetni. Elvileg a poszt a franciáknak jár, hiszen a szélsőjobboldali frakción belül ők adják a legtöbb tagot. Elképzelhető azonban, hogy Jean-Marie Le Pen nem akarja majd személyesen ellátni ezt a tisztséget, s átadja egyik "alvezérének", például az Európai Parlament működésének rejtelmeit sokkal jobban ismerő Bruno Gollnischnak.
Szélsőjobboldali frakció az Európai Parlamentben?