Jelenleg a világ 10 legmagasabb toronyháza közül 8 található az ázsiai és közel-keleti régióban. Az aktuális csúcstartó az
A szuperóriás tornyok építésének láza a gazdag közel-keleti államokban, városokban is fertőz: Dubaiban, Abu Dhabiban, Kuvaitban és Szaúd-Arábiában. A Samsung 2008-ra készül el a Burj Dubai toronykomplexummal, ami 800 méteres magasságával könnyedén maga mögé utasítja a Taipei 101-et.
Még a régió kevésbé ismert városai is hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy a világtérképen egy hatalmas felhőkarcolóval jelölhessék be magukat. A koreai köztársaság-beli Busan kikötőváros például az 560 méteres Millennium Tower World Business Centerrel kívánja magát észrevetetni, amely várhatóan 2010-2011-re készül el. A busani épület nem egy szokásos monolit lesz: az építészek egy 3, kúp alakú toronyból álló komplexumot álmodtak meg.Egyelőre nem tudni, hogy a koreai kikötővárosban (amely a 2020-as nyári olimpiai játékok megrendezéséért vívott küzdelemben az ellenfelünk lehet, már ha egyáltalán pályázunk) jelentős gazdasági fejlődést hoz-e a felhőkarcoló, ha megépül. Számos ázsiai város azonban úgy döntött, hogy megpróbálja egy hatalmas építkezéssel vonzani a tőkét – ami igencsak jó hír a nemzetközi építészcégeknek és fővállalkozóiknak.
A gigászi épületek nem csak a nemzeti büszkeségről szólnak, a jól kivitelezett felhőkarcolók valóban komoly lökést adhatnak a helyi gazdaságnak. Jó példaként szolgálnak a
A Petronas-komplexum már jóideje nem rekorder-épület, de a szakértők abban egyetértenek, hogy gyökeresen megváltoztatta a világ Malajziáról és Kuala Lumpurról alkotott képét. Ráadásul a világ figyelme ilyenkor nem csak egyetlen épületre összpontosul, hanem előtérbe helyeződnek a környező hotelek, bevásárlóközpontok, irodaházak is.
A magasépítészetben nehéz Sanghai nyomába érni. 1990 óta ebben a városban annyi felhőkarcoló épült, amivel Manhattan jórészét meg lehetne tölteni. A 88 emeletes Jin Mao Tower Kína legmagasabb épülete – legalábbis egyelőre; 2008-ra készül el a 492 méteres Sanghai World Financial Center.
Az ázsiai és közel-keleti térségben olyan sok projekt zajlik egyszerre, hogy a kivitelezők egyik fő gondja a megfelelő mérnök- és építő-állomány toborzása, valamint esetenként az építészeti alapanyagok beszerzése is. A számítógépes tervezésnek, a robotika fejlődésének és az – akár az acél kiváltását is előre vetítő - újabb alapanyagok kifejlesztésének köszönhetően azonban minden bizonnyal a gigantikus épületek egyre gyorsuló terjedéséhez vezetnek.
Budapestből Manhattan?Felhőkarcoló-futás: 1576 lépcsőfok 11 perc alatt
40 emeletes toronyház épülhet Budapesten
Elkezdődött a WTC újjáépítése - képgaléria
Megdöntötték az internetes sebességrekordot
Forrás: BusinessWeek online