Angela Merkel a Német Iparszövetség (BDI) közgyűlésén kedden elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy Európának cselekvőképesebbé kell válnia. A kancellár a legfontosabbnak az adósságválság megoldását nevezte, hozzáfűzve: mindehhez egyformán szükséges a szolidaritás, mint ahogy az is, hogy valamennyi ország elvégezze házi feladatát.
A kancellár előtt Jeorjiósz Papandreu görög miniszterelnök szólalt fel a közgyűlésén, és az Athén által vállalt kötelezettségek teljesítését ígérve Görögország támogatására szólított fel.
Szavaz a Bundestag
Beszédében a német kancellár elismerően szólt a végrehajtott görög szerkezeti reformokról és kijelentette, hogy kormánya minden támogatást meg kíván adni Athénnak. Ebből kiindulva Merkel a kibővített euróövezeti támogatási alapról a hét közepére tervezett Bundestag-szavazást "életbevágóan fontosnak" nevezte.
Láncreakciót indíthat be a görög államcsőd |
Merkel a szolidaritást alapvető fontosságúnak nevezte, de hangsúlyozta, hogy valamennyi országnak saját háza táján kell rendet tartania. Megismételte azt a Nicolas Sarkozy francia államfővel együtt a közelmúltban előterjesztett javaslatot, hogy valamennyi euróövezeti tagország építse bele a költségvetési adósságféket az alkotmányba. Elégedetten nyugtázta, hogy a többi között Spanyolország és Portugália már vállalta ezt.
Merkel elutasította, hogy további konjunktúraprogramokkal legyenek túl az adósságválságon. Hamisnak nevezte azt az elképzelést, hogy a növekedés csak újabb adósságokkal biztosítható. Egyidejűleg ismét megerősítette, hogy ellenzi az eurókötvények kibocsátását. A német kancellár és a görög miniszterelnök este találkozik egymással.
Centikkel a léc felett?
Merkel koalíciójának 41 fős többsége van a Bundestagban. |
A parlamenti források szerint a keddi próbaszavazás alapján a konzervatív pártszövetség CDU/CSU frakciójából 11-en, míg a koalíciós partner Szabaddemokrata Párt (FDP) képviselői közül 2-5-en szavaznának az EFSF jogköreinek kibővítése ellen. Várható tartózkodásukat előbbi parlamenti csoportból 2-en, míg utóbbiból 6-an jelezték.
Az euróövezeti kormányfők július 21-én állapodtak meg az EFSF hatásköreinek kibővítéséről. Az utóbbi napokban kiszivárgott hírek szerint az EFSF lehetne az euróövezeti adósságválság radikálisabb megoldásának kulcsa, amennyiben áttételes eljárással többszörösére emelik kapacitásait. Az EFSF változásait valamennyi euróövezeti tagállamnak jóvá kell hagynia.
Elemzők korábban sem vonták kétségbe, hogy a Bundestag ratifikálja a július 21-i megállapodást, hisz e kérdésben az ellenzéki pártok is támogatásukról biztosították a kormányzóerőket. A legnagyobb akadály Merkel saját frakcióján belül van, amelynek több tagja is élesen bírálta azt, hogy a német adófizetők újabb milliárdjait költik a déli államok kisegítésére.
Politikai elemzők arra figyelmeztettek, hogy ha a törvény csak ellenzéki szavazatokkal megy át a törvényhozáson, az politikai válsághoz vezethet Németországban. A pénzpiacokra pedig egy újabb csapást mérhet az, hogy az euróövezet legerősebb gazdaságát politikai bizonytalanság hátráltatja.
MTI, Privátbankár