A tízmilliós segély valójában nem szimpla segély. Legyen világos: azért segítjük a nálunknál is szegényebbeket, mert mi sem vagyunk túl gazdagok. Márványi Péter jegyzete.
Mi most ilyen gazdagok vagyunk? – kérdezte egy kolléganőm ingerülten, miközben egy friss hírrel foglalatoskodott, miszerint a magyar köztársasági elnök tízmillió dolláros kötött segélyhitelről írt alá megállapodást Dzsakartában indonéz kollégájával.
Ilyen gazdagok vagyunk, pont most és pont nekünk kell ennyi pénzt adni a szegény fejlődőknek? - hangzik jónéhány kommentár hasonló megállapodások kapcsán. Mi is szegények vagyunk, meg nekünk is vannak bőven szegényeink, minden fillérnyi kiadást meg kell gondolnunk, milyen sok jóra lehetne használni ennyi pénzt idehaza.
Nos, kezdjük azzal, hogy ha igazán komoly morális alapokon állunk, mint ahogy a magabiztos bírálók magukról szokták állítani, akkor természetes, hogy megpróbálunk segíteni, pláne ha olyan iszonyatos katasztrófa utóhatásait nyögik még most is valahol, mint a délkelet-ázsiai szökőár volt – milyen gyorsan elfelejtkezünk már róla.
Aztán, amiről kevesen tudnak: az Unió előírja a tagállamoknak, hogy nemzeti jövedelmük mekkora hányadát kötelesek, bizony, kötelesek olyan Unión kívüli országok segélyezésére fordítani, amelyeknél viszont éppenséggel nem éri el a nemzeti jövedelem a megállapított szintet. Mindezzel együtt sincs szó arról, hogy Magyarország egyszerűen odaad egy csomó pénzt egy másik országnak.
A címek többsége ezügyben leegyszerűsítve fogalmaz, így: Magyarország tízmilliós segélyt nyújt Indonéziának – ez a leegyszerűsítés félrevezető. Kimarad például a segély mellől a hitel szó, tehát hogy a segélyezett országnak, kedvező feltételekkel és futamidővel ugyan, de a pénzt vissza kell fizetnie. Aztán elmarad még egy fontos jelző: kötött. Vagyis ezt a tízmillió dollárt Indonézia nem költheti akármire: az előírások szerint a segélyezett csakis a segélyező ország termékeit veheti meg a segélyhitelből, vagyis ahogy a hírből is kiderül, ez esetben magyar terméket. Tehát ez a tízmillió dollár magyar cégek számára finanszíroz megrendelést, gyakorlatilag nem más, mint legális exporttámogatás.
Jól jár Indonézia, mert a szokásos piaci feltételekhez képest könnyebben beszerezheti a számára olyannyira fontos víztisztítókat, jól járnak magyar cégek, amelyek szállítják, és amelyek ugyancsak könnyebb feltételek és állami garanciák biztonságában tudnak bejutni egy új piacra, hogy ott aztán később a hitelprogramokon túl is találjanak megrendeléseket. Jól jár a magyar állam, mert magyar adózó cégek jutnak lehetőséghez, és épp, mert olyan a gazdaság helyzete, amilyen, érték minden cég, amely megtalálja a maga stabilitását az exportban.
Ezt a konstrukciót mióta létezik, vagy három éve magyarázzuk elég sűrűn a Gazdasági Rádióban, legutóbb az Eximbank vezérigazgatója, Bodnár Zoltán beszél erről, de úgy látszik a részletek felületes ismeretében még mindig hatásosak a félrevezető morgolódások. Szóval legyen világos: azért segítjük a nálunknál is szegényebbeket, mert mi sem vagyunk túl gazdagok.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A tízmilliós segély valójában nem szimpla segély. Legyen világos: azért segítjük a nálunknál is szegényebbeket, mert mi sem vagyunk túl gazdagok. Márványi Péter jegyzete. 
Vegyesen mozgott a forint szerda reggel a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
