.jpg)
A terv értelmében összesen 19 fajta személyes adatot gyűjthetnének, és ezeket az adatokat akár 13 éven át tárolhatnák. Öt évig úgynevezett "éles" nyilvántartásban tartanák, és e nyilvántartással mindig összevetnék az újabban érkező adatokat, öt év eltelte után pedig további nyolc évig meghagynák az archívumban az utasok adatsorát, "minden eshetőségre készen". Az adattípusok közt van az utas email-címe, telefonszáma, illetve a repülőjegy árának kifizetési módja, adott esetben a hitelkártya számával együtt.
Jelenleg az EU-országok közül csak Nagy-Britannia, Franciaország és Dánia gyűjti a légi utasok különböző adatait. Az EU már megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal hasonló jellegű adatok átadásáról.
A bizottság szerint az utaslisták adatainak módszeres begyűjtése mellett ki kell terjeszteni a büntetőtörvények érvényét a terroristák toborzására és kiképzésére, valamint a terrorizmusra való felbujtásra is, beleértve az ilyen cselekmények interneten át történő elkövetését.
Fokozni kell - gyors riasztású rendszerek megteremtésével - az eltűnt, illetve ellopott robbanóanyagok felkutatásának, továbbá a robbanószerekkel összefüggésbe hozható gyanús ügyletek felderítésének a hatékonyságát, a robbanószerkezetek hatástalanításának gyorsaságát.
A brüsszeli bizottság szerint az EU-országoknak határozottabban kell cselekedniük a 2002-es terrorellenes kerethatározat nemzeti jogba történő átültetése tekintetében, mert anélkül a jogalkalmazók - rendőrök, ügyészek, bírák - tevékenységét elbizonytalaníthatja a szilárd jogi háttér hiánya.
Brit tervek
A terrorellenes törvények szigorítása az egyik kiemelt pontja a brit kormány következő évi jogalkotási programjának, amelyet a hagyományos pompával megrendezett trónbeszédében ismertetett II. Erzsébet királynő.
A kormány által összeállított, az uralkodó által fő elemeiben vázolt törvénykezési tervezet az első azóta, hogy a nyáron Gordon Brown volt pénzügyminiszter átvette a miniszterelnöki tisztséget Tony Blairtől.
A királynő által felolvasott, 29 pontból álló programban a terrorellenes fellépésről csak annyi állt, hogy a kormány "az alapvető szabadságjogok védelmét szem előtt tartva" tervezi a terrorizmus elleni törvények szigorítását, konszenzusra törekedve. Korábbi kormányzati nyilatkozatokból azonban tudható, hogy a tervek között szerepel a vádemelés nélküli vizsgálati fogság időtartamának megkétszerezése terrorgyanú esetén. A terrortevékenységgel gyanúsítottakat a jelenlegi szabályozás szerint 28 napig lehet fogva tartani vádemelés nélkül, a rendőrség azonban ennek meghosszabbítását pártolná, és a kormány állítólag 56 napra szeretné kiterjeszteni a határidőt.
A jelenlegi 28 napos fogva tartási határidőt egy későbbi, kompromisszumos tervezet alapján iktatták törvénybe, de a rendőrség és az elhárító szolgálatok terrorellenes szakértői változatlanul a még további kiterjesztés mellett érvelnek. A fő indokok között szerepel, hogy a számítógépes korszakban rendkívül bonyolulttá és hosszadalmassá vált a bizonyítási eljárás, mert egyes esetekben a terroristák által használt számítógépek mérhetetlen mennyiségű adathalmazából kell kinyerni a vádemeléshez szükséges bizonyítékokat.
Jonathan Evans, a brit belső elhárítás (MI5) főnöke épp a királynői beszéd előtti napon közölte: az MI5 adatai szerint legalább kétezer terrorgyanús személyről feltételezhető Nagy-Britanniában, hogy közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelent; ez 400-zal több, mint egy éve. Evans hozzátette: szélsőséges iszlámisták már gyerekeket is toboroznak a brit muszlim közösségből terrorcselekmények végrehajtására.
A királynő által ismertetett jogalkotási tervezetben utalás hangzott el a parlament szerepének erősítésére. Részletek egyelőre nem ismertek, de Gordon Brown kormányfő már korábban jelezte: szándékai szerint a jövőben a parlamentnek döntési joga lesz a brit katonák háborúba küldésében. Ebben jelenleg kizárólag a kormány dönt, bár Tony Blair kormányfő 2003-ban, az iraki háború előtt megszavaztatta az alsóházban a brit részvételt - és a munkáspárti frakció lázadása miatt kis híján csak az ellenzéki konzervatívok támogatásával sikerült többséget szereznie.
Nem elég a terrorveszély, még ott vannak a kémek is
30 éven át tart majd a háború
Mégis bűzlik valami szeptember 11-e körül?
MTI