Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy fővárosi konzultáción azt mondta, a mindennapos testnevelés bevezetéséről a politikai döntés megszületett, a vonatkozó költségigények pedig szerepelnek a közoktatási törvény koncepciójában.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár a tanácskozás után az MTI kérdésére elmondta: a koncepció kidolgozásakor mintegy 5-6 milliárd forintos plusz költségigénnyel számoltak a bevezető évben, ez a pluszköltség többek között az óraszámok emelkedése miatt merül fel.
Hozzátette: alsó tagozaton heti öt testnevelésórával számolnak. Felső tagozaton és középiskolában - ahol felmenő rendszerben, fokozatosan lépne életbe a rendelkezés - három plusz kétórás időszerkezetet terveznek, azaz három óra szerepelne a délelőtti órarendben, kettő pedig a kora délutáni órákban. Ez utóbbiak játékosabb sportfoglalkozások lennének - mondta. A délutáni két órát a rendszeresen sportoló vagy egyesületbe járó diákok ezen az úton is teljesíthetnék - jegyezte meg.
Azzal kapcsolatban, hogy elegendő tornaterem áll-e rendelkezésre az intézkedés bevezetéséhez, úgy nyilatkozott: jelenleg is folynak a közgazdasági számítások arról, milyen infrastrukturális vonzata van az intézkedésnek, hogy az ténylegesen megvalósítható legyen. Ezres nagyságrendben van szükség tornatermek építésére - mondta, hozzátéve: erre több államtitkárság uniós projektekből kíván forrásokat biztosítani. Példaként említette, hogy a sport államtitkárság tízmilliárdos nagyságrendű beruházásban gondolkodik még ebben az évben.
A tervezet rögzíti azt is, hogy a közoktatás ötödik évfolyamától a mindennapos testnevelés keretében megszervezett sport- és mozgásprogramokat olyan szakedző vagy más felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember (például néptáncos, balett-táncos, egyéb mozgásművészeti végzettségű) is vezetheti, akinek a felsőoktatásban szerzett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzést igazoló végzettsége van.
A koncepciót - amelynek jelenleg közigazgatási egyeztetése zajlik - várhatóan márciusban tárgyalja a kormány.
MTI