.jpg)
A Vágóképek - rögzítve címmel megjelent felmérés idézi a KSH 2005-ös adatait, amelyek szerint a szegénység aránya Magyarországon az összes háztartásoknál 28 százalék, az összes gyermekes háztartásoknál 41 százalék. Ez annyit jelent, hogy ezek a háztartások a KSH adatai szerinti létminimum alatt élnek. A statisztikai adatok szerint az egygyermekes háztartásoknál a szegénység aránya 29 százalék, a kétgyermekeseknél 34 százalék, a három vagy több gyermekeseknél viszont már 60 százalék.
Farkas Zsombor, a magyarországi hálózat tagja a csaknem ötven mélyinterjúra, valamint statisztikai felmérésekre épülő felmérés egyik vezetője a bemutatón elmondta, hogy a kiadványuk célja figyelemmel kísérni az Országgyűlés által elfogadott Legyen jobb a gyerekeknek elnevezésű 25 éves program megvalósulását. Át akarják tekinteni azokat a jogszabályi változásokat, intézkedéseket, amelyek hatottak a szegény családok életére - tette hozzá.
A kutató elmondta: a 2007 nyarán végzett felmérés legfőbb megállapításai azt mutatják, hogy a szegény családok döntő többsége bevételeinek jelentős részét, szinte az egészét a gyerekek nevelésére, illetve a legelemibb szükségletek fedezésére kell, hogy fordítsák. Hozzátette: ezeknek a családoknak igazából tartalék pénzük nincs és jövőképük sincs.
A felmérés rámutatott, hogy nagyon rossz a vizitdíj bevezetésének megítélése a szegény családok körében. Farkas Zsombor azt is megemlítette, hogy bár kevés adat van a konkrét lakáshelyzetre, kutatóik, interjúkészítőik több olyan családdal is találkoztak, akik szinte szélsőséges nyomorban élnek, voltak olyanok is, akik barlanglakásban laktak.
Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus arról beszélt, hogy az elmúlt években a szegénység leküzdésében javulás figyelhető meg, viszont arra is rámutatott, hogy a szegények bizonyos csoportjai között romlott a helyzet. Mint mondta, ez 2001 és 2006 között nem mutatható ki, 2004 és 2006 között viszont egyértelmű ez a tendencia.
Kiemelte, hogy rosszul érintette a szegény családokat az egészségügyi reform egyes elemein túl az, hogy visszavonták például az egyedülálló szülőknél az "iskolakönyvet", a közlekedési támogatások egy részét, valamint hogy emelkedtek a közlekedési díjak. Szólt arról is, hogy súlyos problémát jelent a szegény családoknak a lakás fenntartása, valamint a tüzelő beszerzése.
Az akadémikus elmondta azt is, hogy a 2008-as költségvetés tervezetében a Legyen jobb a gyerekeknek program több eleme már megjelenik, ezek között említette a differenciált családipótlék-emelést, illetve az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztését.
Arról is beszélt, hogy a tendenciák egészében vegyesek, a háromgyerekes családokig nagyobb probléma nem mutatkozik, viszont a sok gyerekeseknél és az egyedülállóknál igen.
Ludo Horemans, az Európai Szegénységellenes Hálózat elnöke arról beszélt, hogy uniós szinten kell harcolni a szegénység ellen, ebben - mint mondta - Magyarország mindig az élen járt. Kiemelte, hogy "szociális haladás csomagot" szeretnének létrehozni azzal a céllal, hogy magas szintű szociális normákat biztosítsanak valamennyi uniós tagállam lakosságának.
Az elnök elmondta, hogy az unióban 78 millióan sorolhatók a szegénységben vagy a szegénység határán élők közé, az ő problémáikra programot kell kidolgozni, megoldást kell találni.
.Küzdhetünk, de sosem érjük utol Nyugat-Európát?
Családi pótlék és nyugdíj: itt vannak a számok!
Az amerikaiak tizede küzd a szegénységgel
MTI