Mindenre kész a jegybank

A monetáris tanács ülésén ellenvélemény nélkül döntöttek az alapkamat szintentartása mellett. Simor közölte: ha az MNB úgy látja, hogy a forint árfolyama veszélyezteti az inflációs célt, vagy a pénzügyi stabilitást, közbe fog lépni. Amíg nem csökkenek a kiadások, ne is gondoljunk adócsökkentésre

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa változatlanul 8,5 százalékon hagyta az alapkamatot hétfői ülésén. A döntés megfelelt a várakozásoknak, piaci elemzők szinte egybehangzóan úgy vélték, hogy a testület nem változtat az alapkamat szintjén, amely május óta van érvényben. Kamatcsökkentésre az elemzők szerint ebben az évben már nem kerül sor.

A döntés írásos indoklása szerint a jelenlegi pénzügyi piaci környezetben a monetáris tanács szükségesnek ítéli a szigorú monetáris kondíciók fenntartását. Simor András, a testület elnöke elmondta, hogy az ülésen a kamat tartásán kívül más javaslat nem hangzott el. A tanács a közlemény szerint megállapította, hogy a magyar gazdaság kilátásait jelenleg elsősorban globális tényezők alakítják. Az elmúlt hetekben a magyarországi pénzügyi piacokon fokozottan jelentkeztek a nemzetközi pénzügyi válság hatásai.

A globális likviditáshiány a piacokon működési zavarokhoz vezetett. A tanács ebben a helyzetben kiemelten fontosnak tartja a pénzügyi közvetítés működésének folyamatosságát. Ennek érdekében a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hetekben számos lépést kezdeményezett, illetve tett - állapítja meg a közlemény.

A gazdasági folyamatokat áttekintve a tanács úgy látja, hogy az infláció – az elmúlt időszakban megfigyelt tendencia folytatásaként – tovább mérséklődhet, miközben a globális dekonjunktúra rontja a hazai növekedési kilátásokat. A várható nemzetközi gazdasági folyamatok növelik annak a valószínűségét, hogy az olaj-, élelmiszer- és egyéb nyersanyagárak tartósan csökkennek. A hazai dezinflációhoz ezek mellett a gazdaság növekedésének az európai dekonjunktúrából, valamint a belföldi hitelezés visszafogásából eredő lassulása is hozzájárul.

Az MNB közbelép, ha kell

A pénzügyi válság miatt újra kellett gondolni a jövő évi költségvetést. Ön elsősorban hol spórolna? Szavazzon!

A forint gyengülését fundamentális okok nem indokolják, ha az MNB úgy látja, hogy a forint árfolyama veszélyezteti az inflációs célt, vagy a pénzügyi stabilitást, közbe fog lépni - mondta Simor András jegybankelnök sajtótájékoztatóján. Az eddig megtett intézkedések fő célja nem a forint árfolyamának erősítése, hanem a pénzügyi szektor működőképességének biztosítása volt. Hozzátette: az EKB-val kötött megállapodás nem azért született, mert erre most szükség volt, "ez egy végső mentsvár". A jegybank elnök szerint nem világos még, hogy a forint gyengülése átmeneti vagy trendszerű.

Adócsökkentés csak kiadáscsökkentés után

Adócsökkentésre a stabilitás megtartása érdekében nincs szükség, és csak a kiadáscsökkentésekkel egy időben, vagy ez után nyílik rá lehetőség - mondta Simor András. A tankönyvek szerint recesszió közeli állapotban a költségvetésnek költenie kell, de nem Magyarországon, ahol ehhez túl magas az államadósság és a költségvetés hiánya, ezért a növekedést más eszközökkel kell beindítani, a strukturális reformokkal. Simor András remélte, hogy ezt a politikai erők felismerik, csakúgy mint azt, hogy ebben a helyzetben mindenkinek kompromisszumot kell hoznia.

Szó sincs államcsődről

Magyarország nem áll az államcsőd szélén, Izland és Magyarország között semmi hasonlóság nincs  - jelentette ki a jegybankelnök. Simor András nem érzi úgy, hogy a devizahiteleseket meg kellene menteni, volt már ennél nagyobb forintárfolyam-kilengés is, akkor sem nőtt meg jelentősen a törlesztőrészlet, másrészt tudomásul kell venni, hogy "nincs ingyen ebéd" - fogalmazott.  Olyan megoldás nincs, ami senkinek nem kerül pénzbe - hangsúlyozta az MNB elnöke.

Közpénzügyi szabályok és gyorsabb növekedés kell

Különösen a 2002-2006 közötti gazdaságpolitika, a lakosság magas devizahitel-állománya, illetve az ugyancsak magas rövid lejáratú külső adósságállomány miatt rossz Magyarország piaci megítélése, amin a közpénzügyi szabályozás és a gazdasági növekedés gyorsítása javíthat - válaszolta kérdésre Simor András. Hozzátette: a gazdaságpolitikában ugyan kedvező folyamatok indultak be, a piac azonban tart a visszarendeződéstől.  A lakossági devizahitelek miatti kockázatot - Simor András szerint - a piac túlértékeli, mivel Magyarországon a devizahitelezés sokkal konzervatívabban, szigorúbban folyt, mint más országokban.

A csökkenő deficit ellenére is magas adósságállomány is rontja az ország megítélését, amin csak a növekedés gyorsításával lehet javítani - mondta. További kockázati tényezőnek nevezte a magas rövid lejáratú adósságállományt, ám hozzátette: a piac nem veszi figyelembe, hogy ennek mintegy fele a magyar bankrendszer adóssága a saját anyabankjuk felé.

Ha nincs bizalom, nincs pénz: a jegybank besegít a bankoknak
Simor: szó sincs államcsődről!
Bokros félti a forintot és a devizahiteleseket
Túl a csúcson: tovább szidják egymást a pártok
A mi válságunk a Nyugatnak is fájni fog
"Most fizetjük a felelőtlen politika árát"

MTI