.jpg)
A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege által összeállított napi felzárkózó piaci helyzetértékelések pénteki kiadása azonban az átlagból kiemeli, hogy a versenyszférában februárban 14,4 százalékos volt az éves bruttó béremelkedés az előző havi 9,7 százalék után, és a prémiumok nélküli éves magánszektorbeli emelkedés is 10,4 százalékra gyorsult a januári 8,7 százalékról.
A GS elemzése szerint "e sokkolóan magas" adatok részleteit tekintve megállapítható, hogy a béremelkedés meglehetősen széles bázisú, és nem lehet csak a magasabb végzettségű alkalmazotti állomány minimálbér-emelésével magyarázni. A ház szerint már a januári magánszektorbeli béradat is "kellemetlen meglepetés volt" az MNB számára, és szerepet játszott a márciusi jegybanki kamatemelésben.
A Goldman Sachs londoni elemzői szerint az új béradatok várhatóan erősítik az újabb kamatemelés mellett szóló érveket. A forinterősödés eddig növelte annak az esélyét, hogy az MNB a következő, április 28-ai ülésén egyáltalán nem fog kamatot emelni, most már azonban a fél százalékpontos emelésnek is nagyobb a valószínűsége, mint a negyed százalékpontosnak, áll a Goldman Sachs előrejelzésében.
A GS várakozása szerint a magyar jegybanki alapkamat a következő három hónapban 9 százalékra fog tovább emelkedni, vagyis olyan szintre, "amelyet még a piac sem áraz"; a határidős kamatpiaci kontraktusokból 8,50 százalék körüli tetőzési várakozás szűrhető le. Londoni elemzők már előző nap, közvetlenül a friss béradatok közzététele után újabb agresszív magyarországi kamatemeléseket jósoltak.
A Dresdner Kleinwort befektetési csoport londoni elemzőinek kommentárja szerint a versenyszféra bérnövekedésének - egyszeri kifizetések nélkül is - meredek gyorsulása további aggodalmakat kelt a másodlagos inflációs kockázatokkal kapcsolatban. A ház azzal számol, hogy az MNB Monetáris Tanácsa "nagyon rövid távon" a kivárást fogja pártolni, addig, amíg ki nem jönnek májusban az új inflációs előrejelzések. A gazdaság sebezhető állapota, a globális környezet bizonytalansága és a változatlanul kedvezőtlen inflációs kilátások miatt azonban a londoni Dresdner-részleg 1,00 százalékpontos további kamatemelést sem zár ki az idei évre, vagyis szintén 9 százalékra várja az MNB-kamat tetőzését.
A citybeli elemzői közösség mindazonáltal továbbra is teljesen megosztott annak megítélésében, hogy mi lenne a helyes magyarországi kamatpálya. A távlati prognózisoknak az iránya sem egyezik: 1,00 százalékpontos éven belüli kamatemelési jóslat és ugyanilyen mértékű kamatcsökkentési előrejelzés egyaránt forgalomban van a Cityben, attól függően, hogy az egyes elemzők a növekedési vagy az inflációs kilátásokra helyezik-e a hangsúlyt.
A Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői például rendre úgy fogalmaznak kommentárjaikban, hogy a kamatemelés "az utolsó dolog, amire a magyar gazdaságnak szüksége van", mivel a valós probléma a növekedés, nem az infláció.
A BNP Paribas elemzői szerint az alapmutatókat tekintve "abszolút semmi indoka nincs" a pénzügypolitikai szigorításnak, a kamatemelés "egyenes út a teljes körű recesszióhoz".
Kilencen szavaztak 50 bázispontos emelésre
Kilencen, köztük Simor András jegybankelnök szavazott az alapkamat 50 bázispontos, Kádár Béla és Király Júlia alelnök 25 bázispontos emelésére voksolt, míg Bánfi Tamás a 7,5 százalékos kamat szinten tartására adta le szavazatát - áll a monetáris tanács legutóbbi üléséről kiadott közleményében.
A kamatlépés szükségessége mellett érvelők szerint az inflációs célkövetés logikájából egy kamatemelési ciklus megindítása, több, kis lépésben megvalósított monetáris kondíció szigorítás, és határozott kommunikáció következik. Többen úgy érveltek, hogy az inflációs kockázatok és az elvárt prémium megemelkedése együttesen a jelenlegi helyzetben egy határozottabb jegybanki lépést tesznek szükségessé.
A monetáris tanács egységesen ítélte meg azt, hogy a 2009-es inflációs cél elérése érdekében a továbbiakban is készen áll a szükséges lépések megtételére.
Meglódult fizetések: agresszív kamatemelés jön?
Romlott a hazai bankrendszer likviditása
A monetáris tanács nem tárgyalt az alapkamat változtatásáról
Beszorult a gazdaságunk a forinttal együtt
Az MNB tartja magát a 3 százalékhoz
MTI