A következő évtizedekben csökkennek a folyók vízhozamai, de hevesebbé válnak az árvizek, visszaesik a fűtési igény, ám növekszik a légkondicionálás energiaszükséglete, egyre többen kapnak hőgutát, ugyanakkor kitolódik a turistaszezon - egyebek között ezeket a jelenségeket valószínűsíti Magyarországon az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága
A következő évtizedekben csökkennek a folyók vízhozamai, de hevesebbé válnak az árvizek, visszaesik a fűtési igény, ám növekszik a légkondicionálás energiaszükséglete, egyre többen kapnak hőgutát, ugyanakkor kitolódik a turistaszezon - egyebek között ezeket a jelenségeket valószínűsíti Magyarországon az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC).
Az IPCC pénteken tette közzé hat évente esedékes, 3 ezer oldalas jelentésének legújabb részét, amely a globális felmelegedés várható következményeit taglalja. Az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a jelentés magyarországi vonatkozású megállapításait sajtóközleményben összegezte, amelyet az MTI-hez is eljuttatott.
Az IPCC előrejelzése szerint a vízhez jutás és a vízmegosztás ígérkezik az egyik legkritikusabb kérdésnek a jövőben. A Kárpát-medencében várhatóan csökken a csapadék mennyisége, ami Európa szerte nem általános, hiszen az Atlanti partvidéken például több eső esik majd.
Az IPCC a változó helyzethez hegy- és dombvidéki víztározók építését, az alacsonyabb területeken pedig a gátak erősítését és vésztározók létrehozását javasolja.
A jelentés készítői azzal számolnak, hogy a magyarországi folyók évtizedeken belül nyaranta akár a jelenleg szokásos felére apadhatnak. A talajvíz megfelelő utánpótlás híján süllyedni fog, főként a völgyekben és az alacsonyabb területeken, például az Alföldön. A záporok ugyanakkor gyakoribbá válnak, ami miatt nő a hirtelen árhullámok kockázata.
A felmelegedés hatására jelentősen csökkenhet a fűtési energiaigény. A megspórolt energiát azonban meghaladhatja az a pluszenergia-szükséglet, amit nyaranta hűtésre kell majd fordítani. A hőség rongálja az utakat, vasutakat, a meleg miatt erősebben fújó szelek pedig megrongálják a villanyvezetékeket, megbéníthatják a légi közlekedést. Az aszály a folyami hajózást nehezítheti meg.
Az emberi egészséget közvetlenül is érinti az éghajlatváltozás. Az IPCC azzal számol, hogy növekszik a meleg, különösen a hőhullámok okozta halálesetek száma. A felmelegedéssel összefüggésben egyre több kórokozó is megjelenik, a kullancsok elterjedése például már ennek a folyamatnak az előjele.
A hőmérséklet emelkedése kihat a levegő minőségére is. Gyakoribb lehet a fotokémiai szmog, például a felszín közeli ózonszennyezés, és az allergén pollenek is tovább tartózkodhatnak a légkörben.
A változások a turizmus alkalmazkodását igénylik. A nyári idény különféle technikákkal ki lehet tolni a mostani ősz, illetve tavasz irányában. Különösen érzékenyek a felmelegedés miatt a sísportra épülő szlovák és osztrák központok: 2 fokosos globális melegedés, a csapadékviszonyok változása nélkül, mintegy 50 nappal rövidíti meg a hótakarós periódust.
A turizmushoz hasonlóan a mezőgazdaság, azon belül a növénytermelés kilátásai is ellentmondásosak. A légkörben feldúsuló szén-dioxid miatt nőhetnek a terméshozamok, ám a szeszélyesebbé váló időjárást csak szárazságtűrő fajták lesznek képesek elviselni.
A most nyilvánosságra hozott jelentésrész írói között vita bontakozott ki, hogy a klímaváltozás hatására a fajok mekkora részét fenyegetheti a kihalás veszélye. A tudósok végül arra jutottak, hogy az 1990-es szinthez képest 1,5-2,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés 20-30 százalékkal tizedelheti meg a természeti sokszínűséget.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A következő évtizedekben csökkennek a folyók vízhozamai, de hevesebbé válnak az árvizek, visszaesik a fűtési igény, ám növekszik a légkondicionálás energiaszükséglete, egyre többen kapnak hőgutát, ugyanakkor kitolódik a turistaszezon - egyebek között ezeket a jelenségeket valószínűsíti Magyarországon az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
