Mit tehetnek a pártok az adatainkkal?
A pártok csak akkor használhatják fel kampánycélokra a nyugdíjügyben indított aláírásgyűjtések során megszerzett adatokat, ha azokhoz az érintettek kifejezetten hozzájárultak - mondta el Jóri András adatvédelmi biztos.
A Fidesz és az MSZP szombaton jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe kezd a nyugdíjakkal kapcsolatban.
Jóri András az MTI-nek elmondta: a pártok aláírásgyűjtése az alkotmányban szabályozott petíciós joghoz kapcsolódik, ahhoz a joghoz, hogy kiálljanak egy számukra fontos ügy mellett. Az aláírásgyűjtésre az adatvédelmi törvény előírásai vonatkoznak, azt be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba.
Az aláírásgyűjtő ívet aláírók hozzájárulnak ahhoz, hogy a párt kezelje személyes adataikat. Nagyon fontos, hogy az aláírók önként hozzájáruljanak adataik kezeléséhez, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az ív aláírása előtt tájékoztatást kapjanak arról, később mire fogják ezeket az adatokat felhasználni - tette hozzá.
Mint mondta, az adatok felhasználásának lehet célja a konkrét ügy - jelen esetben a nyugdíjjal kapcsolatos álláspont - képviselete, de az aláírásgyűjtésnek lehet a célja az is, hogy a párt később megkeresse az ívet aláírókat, vagyis építse, bővítse a szimpatizánsainak az adatbázisát. Arról külön tájékoztatni kell az ívet aláírókat, hogy adataik - nevük, lakcímük, telefonszámuk, e-mail címük - bekerülnek a szimpatizánsi adatbázisba - hangsúlyozta.
Kiemelte: az adatkezelés időtartama célhoz kötött. Ez azt jelenti, hogy valaki csak demonstrálni szeretné, hogy támogatja valamely párt kezdeményezését, akkor amint megszűnik az adatkezelés célja, meg kell semmisíteni az adatait.
Természetesen, amennyiben az állampolgár hozzájárult, hogy a párt a továbbiakban is kapcsolatot tartson vele, úgy adatainak tárolása, kampánycélra felhasználása jogszerű, egészen addig, amíg nem kéri adatainak törlését a nyilvántartásból.
Aláírásgyűjtésbe kezd a Fidesz
Az MDF tovább próbálkozik a szociális kártyával
A Fidesz és az MSZP szombaton jelentette be, hogy aláírásgyűjtésbe kezd a nyugdíjakkal kapcsolatban.
Jóri András az MTI-nek elmondta: a pártok aláírásgyűjtése az alkotmányban szabályozott petíciós joghoz kapcsolódik, ahhoz a joghoz, hogy kiálljanak egy számukra fontos ügy mellett. Az aláírásgyűjtésre az adatvédelmi törvény előírásai vonatkoznak, azt be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba.
Az aláírásgyűjtő ívet aláírók hozzájárulnak ahhoz, hogy a párt kezelje személyes adataikat. Nagyon fontos, hogy az aláírók önként hozzájáruljanak adataik kezeléséhez, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy az ív aláírása előtt tájékoztatást kapjanak arról, később mire fogják ezeket az adatokat felhasználni - tette hozzá.
Mint mondta, az adatok felhasználásának lehet célja a konkrét ügy - jelen esetben a nyugdíjjal kapcsolatos álláspont - képviselete, de az aláírásgyűjtésnek lehet a célja az is, hogy a párt később megkeresse az ívet aláírókat, vagyis építse, bővítse a szimpatizánsainak az adatbázisát. Arról külön tájékoztatni kell az ívet aláírókat, hogy adataik - nevük, lakcímük, telefonszámuk, e-mail címük - bekerülnek a szimpatizánsi adatbázisba - hangsúlyozta.
Kiemelte: az adatkezelés időtartama célhoz kötött. Ez azt jelenti, hogy valaki csak demonstrálni szeretné, hogy támogatja valamely párt kezdeményezését, akkor amint megszűnik az adatkezelés célja, meg kell semmisíteni az adatait.
Természetesen, amennyiben az állampolgár hozzájárult, hogy a párt a továbbiakban is kapcsolatot tartson vele, úgy adatainak tárolása, kampánycélra felhasználása jogszerű, egészen addig, amíg nem kéri adatainak törlését a nyilvántartásból.
Aláírásgyűjtésbe kezd a Fidesz
Az MDF tovább próbálkozik a szociális kártyával
MTI
Gyengült a forint árfolyama péntek reggel a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtök estéhez képest. 
