.jpg)
Kovács Árpád szerint a tervezett közpénzügyi törvénycsomag az állami szerkezet újragondolását is felveti, különösen akkor, ha a mostani elképzelések szerint felvázolt költségvetési hivatal is létrejön. Kifejtette: ha például a költségvetés előzetes véleményezése elkerül az Állami Számvevőszéktől, ez az alkotmányt érintő változtatásokat is igényel. Úgy ítélte meg, szerencsétlen lenne, ha az Országgyűlés égisze alatt költségvetési hivatal címén olyan új fiskális intézményt hoznának létre Magyarországon, amely a költségvetéssel kapcsolatos kormányzati felelősséget részben átvállalná.
Kovács Árpád szerint arról kellene valójában politikai alkut kötni, hogy meghatározzuk: a jövőben a közszolgáltatások vonatkozásában mit vállal magára az állam, és mit az állampolgár, majd ehhez kell az állam szerkezetét igazítani.
Szapáry György szerint azért kell a jelenleginél szigorúbb költségvetési tervezési rendszert felállítani Magyarországon, mert nagy a hajlam az egyes országokban, hogy ha jól megy a gazdaságnak, jelentősen megnöveljék a központi büdzsé kiadásait. Ha azonban ez a folyamat dekonjunktúrába fordul, akkor már nehéz a költségvetési kiadásokat lefaragni, ezáltal nagy mértékben megugorhat az államháztartás hiánya. Szapáry György szerint Magyarországon emellett eddig minden egyes parlamenti választás előtt nagy volt a szándék arra, hogy túlköltekezzék az állam, azaz a választási években megugrottak a központi büdzsé kiadásai.
A volt jegybanki alelnök azonban a költségvetési hivatal tervezett felállítása helyett egy költségvetési tanács életre hívását szorgalmazta. Ennek tagjai köztiszteletben álló, a pénzügyek, illetve az állami gazdálkodás területén nagy szakértelemmel bíró szakemberek lehetnének, és a költségvetési tanács munkáját egy szűk szakértői gárda segíthetné. Szapáry György elképzelései alapján a tanács tagjait hat-nyolc évre választanák, és a tagok megbízatását nem lehetne megújítani. A költségvetési tanácsnak, mint testületnek csak "felügyeleti" jogosítványai lehetnének. Hamecz István ezzel kapcsolatban aláhúzta: ő is inkább a költségvetési tanács pártján áll, azért is, mert az Állami Számvevőszék feladatait, tevékenységét - a mostani elképzelések alapján - részben lefedné a tervezett új hivatal.
Hamecz István aláhúzta: a hivatal vagy a testület felállítása csak akkor jó lépés, ha tevékenysége hozzáadott értéket hoz létre, vagyis hosszú távon hozzájárul a kiszámítható makrogazdasági egyensúlyi célok megvalósításához.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke sürgetőnek, nemzeti ügynek nevezte a fiskális szabályok bevezetését, illetve a betartásukat ellenőrző intézmény létrehozását. A jegybank elnöke szerint Magyarország a kiigazítási lépéseknek köszönhetően jó úton halad a makrostabilitás felé, a 2007-2008-as célkitűzések teljesíthetők, de 2009-ben már jelentős kockázatokkal is számolni kell. Idesorolta a GDP-arányos adóalap csökkenését, illetve az állami feladatoknál a visszarendeződés veszélyét. Hozzátette: a 2008-ig befagyasztott béreket illetően is nagy a veszélye a kompenzáció megindulásának 2009-ben, és tovább növelik a kiadások elszaladásának veszélyét a közelgő választások is.
Egyebek között ezzel indokolta a fiskális szabályok bevezetésének szükségességét az MNB elnöke, aki szerint mindegy, hogy betartásuk ellenőrzése az Állami Számvevőszéken belül történik meg, esetleg az ellenzéki javaslatnak megfelelően költségvetési tanács, vagy pedig a kormány elképzeléseivel egyezően költségvetési hivatal végzi majd.
A konferencia korábbi felszólalásait itt olvashatja
Simor: a 2011-es euró áldozatokat követelne
Valóban egy hivatalon múlna a felelős büdzsé?
Ecostat: látszik a kiigazítások eredménye
MTI