Most jön a neheze: élet az adósságplafon emelése után

A kongresszusi vita súlypontja arra helyeződik majd át, hogy melyek azok a konkrét területek, amelyeket be kell vonni a deficitcsökkentésbe, közben az USA tavalyi hazai összterméke fölé ugrott a szövetségi állam adóssága

Miután a kongresszus 2013-ig mintegy 2,4 ezer milliárd dollárral emelte meg az adósságplafont, és mintegy 2,5 ezer milliárd dollárban határozta meg a 10 évre kiterjesztett deficitcsökkentés iránycélját, megindulhat az alku azzal kapcsolatban, hogy hová sújtson le a fejsze. A kongresszusi vezetőknek két hetük van rá, hogy kinevezzék azt a 12 honatyát, akiknek az lesz a feladatuk, hogy - az adósságplafon emelésének első, mintegy 1000 milliárd dolláros szakasza után - a hálaadásig (november 24-ig) keressék meg egy 1,5 milliárd dolláros kiadáscsökkentés lehetőségét. Amennyiben a bizottság nem járna sikerrel, vagy a kongresszus karácsonyig nem fogadná el a javaslatait, automatikusan hatályba lép egy 1,2 ezer milliárd dolláros, automatikus csökkentés, amely érzékenyen érintené például a Pentagont is.

Az adósságplafon emeléséről és a deficitcsökkentésről szóló törvény aláírása után Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy 400 milliárd dollárt hitelt amint csak lehet, igénybe vesz. Az adósságplafon emelkedéséről megkötött megállapodás "az első lépés a pénzügyi fenntarthatóság helyreállítása felé" - írta szerdán a The Washington Postban megjelent írásában Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter, aki azt jósolta, hogy a megállapodás kedvező hatása rövid távon kisebb lesz, mint az a potenciális kár, amit egy tovább húzódó adósságplafon-vita tudott volna okozni. (A New York-i tőzsde szerdán enyhe emelkedéssel honorálta a megállapodást.) A pénzügyminiszter sürgette, hogy a törvényhozók tegyenek meg mindent az amerikai gazdaság erősítése és a munkahelyek számának növelése érdekében.

A hitelminősítők részben elégedettek: a döntés után, szerda hajnalban megerősítette az Egyesült Államok lehetséges legjobb, "Aaa" kormánykötvény-besorolását a Moody´s Investors Service, egyben negatív kilátást adva az osztályzatra. A Fitch Ratings "egyértelműen a helyes irányba tett lépésnek" nevezte a kongresszusi megállapodást. Tovább gyengítette viszont és "A-plusz" besorolásról "A"-ra rontotta az Egyesült Államok adósosztályzatát a kínai Dagong Global Credit Rating.

Egyes elemzők szerint Amerika az adósságplafon emelése ellenére is újabb recesszióba csúszhat, erre utalnak ugyanis a fogyasztói kiadásokra, az ipari termelésre, a munkahelyek számára és a GDP növekedésére vonatkozó gazdasági mutatók. Martin Feldstein, aki Ronald Reagan és George W. Bush gazdasági tanácsadója volt, szerdán azt állította, hogy egy új recesszió esélye 50 százalékos, mert a gazdaság borotvaélen egyensúlyoz, és mert az idén eddig egyetlen területen sem mutatkozott jelentősebb növekedés. Feldstein, aki korábban a Gazdaságkutató Nemzeti Iroda (NBER) elnöke volt, s 2008 januárjában elsőként jelezte előre a várható recessziót, most az akkorihoz hasonlónak ítéli meg a helyzetet, amikor az ingatlanpiac lefelé húzta a gazdaságot, és minden gazdaságélénkítési kísérlet kudarcot vallott.

Larry Summers, aki Clinton alatt pénzügyminiszter volt, Obama alatt pedig a Nemzeti Gazdasági Tanács első igazgatója, azt mondta: az amerikai gazdaság máris "állósebességben" van, s egy a háromhoz tette az esélyét annak, hogy megfelelő politikai intézkedések nélkül új recesszió kezdődhet.  Az amerikai gazdaság számára most sokkal inkább a munkanélküliség és az alacsony növekedési ütem jelenti a problémát, mintsem a túlzott költségvetési hiány. Summers szerint a kereslet ösztönzése érdekében szükség van a munkáltatói adókedvezmény és a munkanélküli segélyek kifizetésének meghosszabbítására, valamint többet kellene költeni az infrastruktúrára.

Hirtelen megugrott adósság

A washingtoni pénzügyminisztérium adataiból az derül ki, hogy a tárca napi tájékoztatója szerint a keddi szavazást követően egy nap alatt 238 milliárd dollárral nőtt a szövetségi kormány tartozása, s elérte a 14,5807 billió dollárt. A tartozás ily módon már meghaladta az Egyesült Államok tavalyi 14,526 billió dolláros GDP-jét. Az amerikai kormány legfrissebb becslése szerint az idei GDP mindazonáltal magasabb lesz a mostani államadósságnál: a világ legnagyobb gazdaságának idei második negyedévi teljesítménye éves szintre kivetítve 15,0038 billió dollárnak felel meg.

Az amerikai szövetségi adósságplafon keddig 14,294 billió dollár volt, a kongresszus ezt kedden 900 milliárddal megemelte, s elkötelezte magát további 1200-1500 milliárd dolláros emelés mellett az év végéig. A szerdai adósságnövekedéssel immár az Egyesült Államok is azon országok egyike, ahol az államadósság meghaladja a GDP-t. A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint Japán GDP-arányos államadósság-rátája 229 százalék, Görögországé 152 százalék, Olaszországé 120 (más adatok szerint 128) százalék, Írországé 114 százalék. Az Egyesült Államok GDP-arányos államadósság-rátája utoljára a második világháború után, 1947-ben haladta meg a hazai összterméket, 1981-re viszont 32,5 százalékra esett. Még 2007-ben is "csupán" 64,4 százalék volt, majd a pénzügyi és gazdasági világválság hatására elszabadult a mutató.

MTI, Privátbankár