.jpg)
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009-ben 32 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt, és 28.400 új lakásra adtak ki építési engedélyt országosan. A használatba vett lakások száma 11, az új engedélyeké 35%-kal volt kevesebb, mint 2008-ban. A visszaesés az év második felében ennél erőteljesebb volt: a használatba vett lakások száma a 2008. második félévinek a háromnegyedét tette ki, az új lakásépítési engedélyeké valamivel több, mint a felét.
A Budapesten használatba vett lakások számának 9.477-ről 10.385-re való növekedése ellentétes az országos trendekkel. „A budapesti emelkedés még a válság előtti lendületnek köszönhető, az idei évre viszont akár 50%-os visszaesésre kell számítani” – mondta Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. „A tavalyi adatok kivételesek abból a szempontból, hogy az építési engedélyek száma elmarad a használatba vételi engedélyek számától, mind országosan, mind a fővárost nézve.”
A lakásépítésre kiadott új engedélyek száma minden megyében csökkent, bár nem azonos mértékben. Budapesten az országos átlagot valamivel meghaladóan, 38%-kal, s így a 2008-as 12.084-hez képest tavaly csak 7.537 engedélyt adtak ki. Fejér és Heves megyében az 50%-ot is meghaladja a visszaesés, míg a másik véglet Bács-Kiskun megye, ahol csupán 8%-os a csökkenés. |
Országosan 47-ről 51%-ra nőtt a vállalkozók által épített lakások aránya. A használatba vett lakások számának csökkenése tehát elsősorban a lakossági építkezés terén figyelhető meg; ebben a szegmensben egyötöddel csökkent a megépült lakások száma, míg a vállalkozói lakásépítés csupán 3%-os csökkenést mutatott. Budapesten ugyanakkor 81-ről 80%-ra csökkent a vállalkozói részarány. Bizonyítva, hogy az építtető és a lakásméret között szoros összefüggés van, ezeknek megfelelően változott a megépült lakások átlagos alapterülete: míg országosan minimálisan csökkent (89 m2-re), Budapesten minimálisan nőtt (67 m2-re).

Mint korábban megírtuk, januárban tovább csökkent a frissen kötött lakáscélú hitelszerződések értéke és a forintalapú hitelekből majdnem tíz éve, svájci frank alapú hitelekből - amióta megjelent a kínálatban - még soha, az euró alapúakból pedig tizennégy hónapja nem jegyeztek fel a múlt havinál kisebb összeget - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Részletek >>> |
Ezek keretében tavaly óta állami kezességvállalás mellett nyújtott áthidaló kölcsönt igényelhetnek a bajba jutott törlesztők, júliusban viszont megszűnt a támogatott forinthitel és a szocpol. Az októberben új lakásokra bevezetett, az eddigiekhez képest szűkebb kört érintő támogatott forint hitel hatása, elsősorban a magas önerő-igény miatt minimális.
Idén márciusban életbe lépett az a kormányrendelet, amely tovább szigorítja a hitelfelvételt, maximalizálva a hitelfedezeti arányt. „Ennek következtében szűkül az a kör, akik hitelképesek maradnak; a jövedelemmel nem rendelkezők, az alacsony vagy egyáltalán nem bejelentett foglalkoztatottak kiszorulnak a hitelfelvételből és ugyanez vár a falun, kistelepülésen élőkre. Éppen ezért arra számítunk, hogy idén kisebb területű és olcsóbb lakások iránt nő majd a kereslet, ugyanakkor a hitelszigorítás nem hoz drasztikus keresletcsökkenést, hiszen nagy számban vannak még jelen a készpénzes vásárlók, emellett a lakosság amúgy is óvatosabbá vált hitelfelvételkor” – tette hozzá Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.

Az Otthon Centrum tapasztalata szerint a tervezett vagyonadó bevezetésének híre nem befolyásolta érdemben a keresletet az elmúlt évben, így az Alkotmánybíróság januári döntése, amely megsemmisítette a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó részét, nem eredményezett látványos hatást a piacon.
Tetőző eladatlan lakáskészlet
.jpg)
„Az épített lakások száma az értékesítéssel ellentétben nem esett vissza, köszönhetően annak, hogy még mindig kitart a beruházói lendület, és a már megkezdett építkezéseket befejezik a fejlesztők. Idén azonban jelentős visszaesés várható; a piacra kerülő lakások számában akár 50%-os visszaesésre is számíthatunk, ezáltal megindulhat az eladatlan készlet felszívódása” – mondta Valkó Dávid.
2010-ben kb. 4.500-ig bővülve tetőzhet az átadott lakáskészlet; a vevőknek az általánosan jó alkupozíció, az illetékcsökkenés és beruházói akcióknak köszönhetően most érdemes lakást vásárolni, mert ha beindulnak az új építések, mindenképpen magasabb árakkal kell kalkulálni.

Új vevőcsalogató konstrukciók
A beruházok által eddig használt vevőcsalogató megoldások (garázs fél áron, konyhabútor vagy plazmatévé az árban) már nem mindig érik el az új lakást vásárlók ingerküszöbét; a fő probléma, hogy a potenciális vásárlók nem mernek, vagy nem tudnak hitelt felvenni. Ezért egyre több fejlesztő áll elő a mostani hitelfelvétel nehézségeit kiküszöbölő értékesítés-ösztönző módszerekkel.
Az Otthon Centrum szerint ilyen az az egyre terjedő konstrukció, amikor a lakásár 15-20%-ának befizetésével, illetve opciós vásárlást biztosító előszerződés aláírását követően a vevő beköltözhet a lakásba. A lakás fennmaradó árát a következő egy-két évben törleszti, aminek mértéke úgy van meghatározva, hogy a fel nem vett „elméleti” hitel havi törlesztőrészleténél alacsonyabb összegről legyen szó. Tulajdonossá azt követően válunk, hogy az előszerződésben meghatározott időszak után végszerződést kötünk, a lakás teljes vételárát kifizetve. Az addig fizetett havi részletek beszámításának lehetősége a lakás árába beruházó-függő. Ha a vevő egy-két év után eláll a szerződéstől, akkor természetesen elveszíti a foglalót.
„Kis jelenbeli pénzügyi tehervállalással juthatunk hozzá, tehát olyan lakáshoz, amelyet egyébként nem tudnánk megvenni. A konstrukciónak emellett számos előnye van a vevők számára: elég, ha csak egy-két év elteltével vesznek fel hitelt, várhatóan a mainál kedvezőbb feltételekkel; az illetéket a végszerződést követően kell csak megfizetniük; ha sürgősen költöznének, de nem tudták eladni korábbi lakásukat, akkor ezzel a megoldással haladékot kapnak, hogy legyek elég idejük vevőt találni.” – sorolja Valkó Dávid.
Az árak és a forgalom várható alakulása
Az árak alakulása átlagosan a kereslet változásaitól függ, ennek megfelelően csökkenő tendencia indult el 2009 második félévétől (panellakásoknál már tavaly egész évben ez látszott). Idén, a januári adatok szerint ez a csökkenés megállni, de mindenképpen lassulni látszik. Kivételt képeznek a panellakások, ahol még idén januárban is estek az árak a tavalyi szinthez képest. Az Otthon Centrum 2010-re összességében stagnálásra számít árakban, bár a tömeges kényszer-értékesítések még nem indultak el, s ezek megjelenése a piacon újból csökkenést eredményezhet.
„A lakáspiac 2009-ben érte el a mélypontot, s a tavalyi 30-40%-os forgalmi visszaesés után idén – optimistán – minimális, kb. 5%-os bővülésre számítunk A lakásvásárlási hajlandóság 2010. II. félévétől indulhat erősödésnek, de a 2008-as ingatlanpiaci helyzet így is leghamarabb csak 2011. közepére térhet vissza.” – tette hozzá Kühne Kata.
Befagyott a fejlesztési telkek piaca
Közleményében az Otthon Centrum kifejti, továbbra is tetszhalott a fejlesztési telkek piaca, ahol a kereslet minimálisnak mondható. A készleten lévő lakások számának, illetve a kiadatlan irodaterület bővülése, valamint a szállodai és kiskereskedelmi forgalom visszaesése miatt a végfelhasználói oldalról hiányzik a hatás, ami érdemlegesen változtatna ezen a helyzeten. Ugyancsak ezt a helyzetet erősíti, hogy a bankok többségénél projektfinanszírozási stop van hatályban.
Kétféle vevő típus van a piacon; a kisebb, régóta a piacon lévő, szinte kizárólag magyar fejlesztők, akik saját erőből, vagy szakaszos vevői befizetésekből finanszírozzák az építkezést, valamint a nagyobb beruházók, akik hosszú távú fejlesztési céllal vásárolnak telkeket.

Irodapiaci helyzet Kevés iroda épül - de a piac aktív |
„A jövőt tekintve biztatóak a kedvező makrogazdasági előrejelzések, az államháztartás helyzete rendeződni látszik, finanszírozási oldalról jó hír a forinthitelek kamatának csökkenése, illetve hitelezési oldalról óvatos banki expanzió látszik – ami azonban egyelőre nem érinti a projekthiteleket. Mindezek miatt ez év közepétől nőhet a fejlesztési telkek iránti kereslet, amely azonban differenciáltan fog bekövetkezni. Először a bel-budai piac élénkülhet, illetve nőhet a kereslet a felértékelődő területek – pl. IX. kerület rehabilitációs része, XIII. kerület Béke tértől a belváros felé eső részei, illetve központi XI. kerület – közepes méretű lakótelkei iránt.” – mondta Valkó Dávid.
Ugyanakkor a fejlesztők és a bankok óvatosságából adódóan, a kereslet zöme a prémium kategóriában az 5-20, felső-közép kategóriában pedig az 50-100 lakásos projektekre koncentrálhat majd.
Iskolapadba kell ülniük az ingatlanosoknak
Lakást nem vettünk, de a meglévőt szépítgettük
Idén sem lesz csoda az ingatlanpiacon
Adták-vették a lakásokat a miniszterek
Készházak: négyzetméterenként 25 ezret ad az állam
Épül a milliárdos bankszékház
Ipari ingatlanok: nem sok újat várhatunk
Zsiborás Gergő
Privátbankár
Privátbankár