
Ezek szerint Magyarországon a munkát a GDP 19,6 százalékát kitevő adók terhelték, miközben Szlovákiában ez 12,6 százalék, Lengyelországban 14 százalék, Csehországban pedig 17,8 százalék volt. Az összehasonlítás során valamennyi országban a munkát terhelő összes járulékot, adót is figyelembe veszik, tehát a társadalombiztosítási és egyéb járulékok, valamint a személyi jövedelemadók is benne foglaltatnak a számokban.
Az összes járulék és adóterhelés is Magyarországon volt a legmagasabb, a GDP százalékában ez az arány Szlovákiában 29,3 százalék, Lengyelországban 34,2 százalék, Csehországban 36,3 százalék, Magyarországon pedig 38,5 százalék volt.
Számolja ki, mennyi marad a közterhek után a borítékban!
A járulékok és adók összességéből, azaz az összes adóterhelésből a társadalombiztosítási járulék aránya Magyarországon volt ugyanakkor a legalacsonyabb, 35,3 százalék. Ugyanez Szlovákiában 36,9 százalék, Lengyelországban 40 százalék, Csehországban 41,5 százalék.
A személyi jövedelemadó szerepe ugyanakkor Magyarországon kiemelkedő. A személyi jövedelemadó az összes járulékok és adók 9,4 százalékát adta Szlovákiában, 11,5 százalékát Lengyelországban, 12,8 százalékát Csehországban és 17,1 százalékát Magyarországon.
Számolja ki bérköltségét nálunk!
A tőkejövedelmet terhelő - tehát osztalék, tőkenyereség jellegű - adók viszont Magyarországon messze a legkisebbek. Ez a GDP százalékában csupán 4,5 százalék, miközben Szlovákiában 4,8 százalék, Csehországban 7,1 százalék, Lengyelországban 8,4 százalék volt. Sőt a korábbi éveket is elemezve kiderül, hogy 4 százalék alá csak Magyarország ment a tőkejövedelmet terhelő adókban, 1995-ben például 3,5 százalék volt ez a terhelés, 1996-ban, 1997-ben 3,6-3,6 százalék. Szlovákiában 1995-ben például 9,5 százalék volt ennek az elvonásnak a mértéke.
Adócsökkentés: félre a puhasággal és a kiskapukkal
Gyurcsány: Több embert kell adózásra bírni
"Adóprés alatt Magyarország"
Nemzetközi szinten is brutális a magyar adóteher
MTI