
Oroszország a 2005-ben érvényes árak szerinti vásárlóerő-paritás alapján számolva 3,09 százalékkal járul hozzá a világ GDP-jéhez, vagyis lényegesen elmarad az Egyesült Államoktól (23 százalék), Kínától (10 százalék) és Japántól (7 százalék), viszont összehasonlítható Franciaországgal (3,39 százalék) Nagy-Britanniával (3,46 százalék) és Indiával (4 százalék).
Miközben azonban az orosz GDP meggyőző mértékben növekszik, az állampolgárok jövedelme annál lényegesen lassabban emelkedik. Ez azzal függ össze, hogy az egy főre jutó GDP Oroszországban nem egészen 12 ezer dollárt tett ki 2005-ben. A legnagyobb átlagos lakossági jövedelmet kimutató országokban - Luxemburgban, Katarban, Norvégiában, Bruneiban és Kuvaitban, amelyek összesen a világ GDP-jének 1 százalékát adják, az egy főre jutó GDP 45-70 ezer dollár között volt ugyanakkor. Az Egyesült Államokban a lakosság jövedelme vásárlóerő-paritáson az oroszországinak a 3,5-szöröse volt 2005-ben.
Egy elemző azonban ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az orosz lakosság jövedelme az 1998-as összeomlást követően gyakorlatilag nulláról kezdett növekedni, ezért hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy utolérjék a nyugati mutatókat. Az illető hozzátette, hogy az összeomlás után az orosz gazdaság példátlan mértékben fellendült Vlagyimir Putyin elnök célratörő politikája és az energiahordozók világpiaci árának emelkedése nyomán.
A világbanki jelentés szerint 2005-ben a világgazdaság 55 trillió dollár értékű terméket állított elő, illetve szolgáltatást nyújtott, és ennek mintegy 40 százaléka jut a fejlődő gazdaságokra.
A nemzetközi hitelminősítő cégek az oroszországi beruházási klímát stabilnak tekintik, és bizonyosak abban, hogy középtávon az ország hitelképessége nem változik. Rámutatnak továbbá, hogy Oroszország növekvő fogyasztói piacával igen vonzó a beruházók számára.
Edward Parker, az európai Fitch Ratings elemzője szerint azonban az orosz üzleti világban változatlanul jelen van egy sor aggasztó tényező, így a hatalom nyomása a külföldi cégekre, a tulajdonjog egyes kéréseinek tisztázatlansága, a korrupció, vagy a bankárok és újságírók ellen elkövetett bérgyilkosságok.
Parker szerint a szakértők idén számos tényezőt kísérnek majd figyelemmel, és az ország minősítése megváltozhat, "ha fokozódik a politikai instabilitás, ha az infláció továbbra is a vártnál gyorsabban nő, és makrogazdasági instabilitást okozhat, illetve, ha a piaci helyzet jelentősen romlana, például a bankrendszer likviditási válságával, vagy az energiahordozó- és nyersanyagárak csökkenésével".
Putyin a nyitást szorgalmazta búcsúbeszédében
Már nem haragszunk annyira Amerikára
Még mindig problémás az orosz infláció
Jól áll Oroszország szénája (hanganyag)
Távol tartja a külföldieket az orosz medve
MTI