Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
A ma kezdődő bukaresti csúcson várható döntések elsősorban a nem katonai logikának a fényében lesznek érthetők -Márványi Péter jegyzete
A ma kezdődő bukaresti csúcson várható döntések elsősorban a nem katonai logikának a fényében lesznek érthetők
Sok-sok évvel ezelőtt, amikor Magyarország még hivatalosan nem is volt tagjelölt, de már odáig eljutott, hogy választhatott a semlegesség és a NATO-között, egy budapesti konferencián egy akkori viszonylag magas rangú NATO-tisztviselővel keveredtem tanulságos beszélgetésbe. Az illető arról világosított fel, hogy a NATO elsősorban és lényegét tekintve nem katonai szervezet.
Egyébként, ha valaki veszi magának a fáradtságot és elolvassa az alapító okirat első oldalait, azt a meglepő felfedezést teheti, hogy sem a bevezetésben, sem az első két pontban nincs szó fegyverekről, hadseregekről. Értékekről van szó, és az értékek biztonságáról, csak ezután következik az értékek megőrzését szolgáló országonkénti és kollektív védelmi kapacitás. Kétségkívül nem ez a kép él a közvéleményben, és miközben fura mód a nagy szembenállás idején az impozáns atlanti katonai erő nem kellett végül, hogy ütközésbe kerüljön a Varsói Szerződéssel, azóta viszont a NATO sokkal sűrűbben kényszerül tényleges akciókra.
De a ma kezdődő bukaresti csúcson várható döntések is elsősorban a nem katonai logikának a fényében lesznek érthetők. Közkeletű viccek jellemezték például évtizedeken át nálunk is Albánia haderejének nagyságát, nos azóta valamivel modernebb, de nem sokkal kiterjedtebb lett ez a haderő, mégis van helye Albániának a NATO-ban, mert a NATO által képviselt politikai-társadalmi értékeket vette át és próbálja több-kevesebb sikerrel beépíteni a maga világába.
Vagy paradox mód épp egy eléggé csúf konfliktus jelzi a NATO politikai hatókörének fontosságát egy másik dél-balkáni állam esetében. Merthogy Macedónia és Görögország között a nemzeti önérzetek szent auráját érintő kemény ellentét feszül, de ha Macedónia is bekerül a NATO-ba, remélhető, hogy legalábbis veszít erejéből a konfliktus, persze csak ha Görögország nem vétózza meg Macedónia felvételét.
Görögország és Törökország között továbbra is kemény a feszültség, a NATO egyik legkellemetlenebb belső problémája, ahogy például harci gépeik egymás froclizásából időnként élesbe átváltó légiharcot vívnak a szigetek fölött, de sokak szerint, ha nem lennének NATO-tagok, akkor a nagyobb provokációkból könnyebben alakulnának kisebb háborúk.
Hogy messzebb ne menjünk, Románia és Magyarország között épp a NATO-csatlakozás esélye jegyében a hadseregek között alakult ki először olyan típusú bizalmi viszony, ami aztán elvezethetett egy viszonylag normális együttéléshez, majd a közvetlen tagság a kétoldalú megállapodásokhoz. A mostani bukaresti csúcs tétjei is tehát elsősorban politikaiak. Gyaníthatóan Oroszország ellenállását sem egyszerűen rakéták és katonák megjelenése indukálja határai közelében, sokkal inkább a hadászaton túli történések, gazdaságban és politikai szerkezetben, demokráciában.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A ma kezdődő bukaresti csúcson várható döntések elsősorban a nem katonai logikának a fényében lesznek érthetők -Márványi Péter jegyzete .jpg)
.jpg)
Áprilisban folytatódott a fogyasztói és termelői árak csökkenése Kínában a nemzeti statisztikai hivatal szombati jelentése alapján, ami a vámháborúnak is betudható. 
