Csaba László akadémikus, a a budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára úgy vélekedett, hogy a magyar állam külső finanszírozási igényét technikailag menedzselni lehet, ha megvan a minimális hitelesség, és tudjuk, kitől kérjünk. Ha az Európai Központi Bankhoz (EKB) fordultunk volna, nem lennénk a címoldalakon, s nagyobb lenne a mozgástér - jelentette ki. Dániát hozta fel példaként, amelynek ugyancsak szüksége volt hitelre, de hírverés nélkül, az EKB-tól szerzett.
Nem segélyről vagy támogatásról van szó, hanem egy hitelkeretről, amelyért fizetni kell - hangsúlyozta Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, a jegybank volt elnöke. Elismerte ugyanakkor, hogy "viszonylag olcsó" forrásról van szó.
Bod Péter Ákos szerint minden szereplőnek megvolt a motivációja egy ilyen csomag összerakására. Az IMF-nek nem volt kuncsaftja, mert a világ eddig jól működött; ami az EU-t illeti, Magyarország "uniós kudarc", mert a deficitfeltételeket nem teljesítette. Az, hogy az EKB 5 milliárd eurós hitele nem segített, a professzor szerint azt mutatja, hogy nem csak likviditási gond van. A kormányzat motivációjáról úgy vélekedett: a krízismenedzsment mindig segíti a kormányzatot.
Mind a három szereplőnek az volt a szándéka, hogy egy nagyon nagy, jelentős nyilvánosságot kapó csomag legyen, ami kikényszerít bizonyos változásokat - mondta Bod Péter Ákos. A magyar társadalmat azonban nem készítették fel erre, csupán két-három hete vették le a "beindultunk" reklámot - tette hozzá.
A pénzügyi válság közepén alaposan meg kell gondolni, mit kezdjünk megtakarításainkkal. Ön mit tesz / tenne, ha lenne? Szavazzon! |
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint szükség volt erre a pénzre, mert drámai helyzet alakult ki, veszélybe került a magyar államháztartás finanszírozhatósága. Ha elhúzódott volna a pánik, elmenekült volna a pénz az országból, aminek szerinte már voltak jelei. Nem azért kerültünk címlapra, mert az IMF-hez fordultunk, a hírünk már korábban elromlott - mondta a Csaba László által mondottakra reagálva. Az összeget illetően úgy vélekedett: ennyire nem nagy a baj, előbb-utóbb pénzhez jut a magyar gazdaság.
A kutatóintézet vezetője hozzáfűzte: azon túl, hogy Magyarország megmenekült a valutaleértékeléssel járó kockázattól, azzal a pozitív vetülettel is számolni lehet, hogy az IMF rákényszeríti az országot az állami kiadások csökkentésére.
Erre szerinte nagy szükség volna, mert az állami kiadások a hazai össztermék (GDP) mintegy 50 százalékát teszik ki; a pénzt valakiktől el kell venni, amit másoknak osztanak ki. Ez hosszú távon olyan, az államtól való függőséget okoz, amelyet nehéz megváltoztatni, egyes rétegek ugyanis ebből élnek - mondta. A munkaerőpiaci alapon keresztül például 400 milliárd forintot osztanak ki átláthatatlan csatornákon, ezt a foglalkoztatóktól veszik el, akik jobban fel tudnák használni - tette hozzá.
Palócz Éva hangsúlyozta: ahhoz, hogy Magyarország növekvő gazdaságú ország legyen, a magas adóprést csökkenteni kell. Úgy vélekedett, ha jövőre csak 2,6 százalékos deficit lesz, 2010-től valamelyest csökkenteni lehet az adóterheket.
Csaba László szerint el kell ismerni, "a szekrény nem borult fel", a BÉT a hitelcsomag bejelentése után az átlagnál jobban növekedett, a forint erősödött. A valutaalap azonban nem tud belenyúlni egy ország társadalmi-gazdasági rendjébe sem - vélekedett. Álláspontja szerint egy új, ötéves euró-bevezetési programra volna szükség, ahhoz lehetne hozzárendelni a gazdaságpolitika egyes lépéseit.
Bokros Lajost idézte: ha a betegnek egyszer elrontották a műtétjét, nem szeretné, ha még egyszer ugyanaz operálná meg. Akinek erre van felhatalmazása, az kérhet áldozatokat - jelentette ki. Csaba László úgy vélekedett: a jövő évi európai parlamenti választásokkal együtt meg lehetne tartani az országgyűlési választásokat is, amit a hallgatóság nagy tetszéssel fogadott.
Újabb dominók dőlhetnek a sorban
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) közös akcióval feljavította az utóbbi napokban a legerősebb felzárkózó gazdaságok pénzügyi piacait, nehogy a Magyarországnak megítélt, csak persze nagyobb pénzügyi mentőhálókra legyen szükségük, de közben éppen a magyarországihoz hasonló szűk keresztmetszetek alakulnak ki a látszólag legfejlettebb, euróövezeti országok állampapírpiacain, írta a Dow Jones hírügynökség, elemzők észrevételeit összesítve.
Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron |
Legújabban viszont a magyarországihoz hasonló jelenségek láthatók az euróövezet néhány országában, azokban, amelyekben a közadósság és a költségvetési hiány viszonylag nagy. A piacon egyre népszerűbbek a német állampapírok, hozamuk a hétéves lejáratokig egy hét alatt negyed százalékponttal csökkent. Ezzel szemben az olasz állampapírok hozama egy hét alatt meredeken emelkedett. "Aggasztó újrajátszásaként annak, ami a magyar tőkepiacon történt e hónap elején, és ami az IMF szükségprogramjához vezetett Magyarország számára, a likviditás gyorsan elpárolog", írta a hírügynökség, hozzátéve: a holland és az osztrák kötvények is alig forognak.
Az olasz államkötvények másodlagos piaca 90 százalékkal szűkült egy év alatt, az olasz központi bank adatai szerint. Szerdán mindössze 100 millió euró értékben volt forgalom a másodlagos piacon a tízéves lejáratú olasz államkötvényből. Másnap az olasz kormány 3,5 milliárd eurót adott ki erre a lejáratra, de a hozam 5,28 százalékra ugrott az egy héttel korábbi 4,58 százalékról. Az elemzők "igen vonzónak" minősítették az olasz hozamot, de senki sem javasolta a papírok megvásárlását a befektetőknek, írta a hírügynökség.
Sólyom: erős a hátterünk
Orbán: A politika az ország legnagyobb baja
Gyurcsány beszólt a Fidesznek
Sötét jövő: százezer ember is utcára kerülhet?
Nagyot dobhat(na) rajtunk a válság
Kelet-Európa fele kiabálhat mentőövért
Szlovákia az összes magyar politikust megbüntetné
Reformok nélkül fabatkát sem ér a mentőcsomag
MTI