Nem elég a forint, tovább szaporodnak a helyi pénzek

A helyi pénzek olyan utalványok, amelyek a helyi gazdaság élénkítését ösztönözve, a térség gazdasági szereplői közötti kapcsolatot erősítve helyettesítik a készpénzes fizetést – állítják a helyi pénzek pártolói. Azt azonban tudni kell, hogy ezek értékét egy szélesebb körben ismert, nemzetközi forgalomban is használt devizához kell kötni, és a kibocsátónak rendelkeznie kell az összes kiadott utalvány fedezetével.

Előtérbe helyeződnek a közösségi célok

Az MNB erre vonatkozó, idén készült tanulmánya ismerteti, hogy a modern piacgazdaságokat kiszolgáló pénzrendszernek egyik alapvető tulajdonsága, hogy főleg a magánszereplők közötti követelések jelentik a pénzügyi eszközöket és így a legtöbb esetben a fizetési tranzakciókban használt pénzt is. A legtöbb országban a papíralapú bankjegykibocsátás kizárólag az állami tulajdonban lévő jegybank joga. Az MNB elemzői hangsúlyozzák, a gazdaság tényleges működése szempontjából kisebb jelentősége van annak, hogy ki bocsát ki papíralapú pénzhelyettesítőket, mint hogy a pénzügyi rendszer hogyan működik.
Pénzhelyettesítőket gyakorlatilag minden esetben a prudenciális állami felügyelet alatt álló hitelintézetek bocsátanak ki. Mégis, a világ sok országában találhatóak kezdeményezések, amelyek magukat a hagyományos pénzügyi közvetítéssel szakító helyi pénzként, magánpénzként vagy kiegészítő pénzként definiálják.
Új elem ezekben a kezdeményezésekben, hogy egy közösségért vagy célért hozzák létre, és tevékenységükkel egy közösséget, klubot létrehozva kívánnak működni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy sok esetben kedvezményekkel ösztönzik használóikat, például bizonyos százaléknyi árengedményt nyújtva helyi vagy környékbeli kereskedőknél.

Olyan, mint egy étkezési utalvány

A Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya a már használatban lévő kékfrankkal kapcsolatban kifejtette, hogy az valójában nem pénz, inkább a sokunk által ismert különféle, papír formában megjelenő utalványokhoz, például étkezési utalványokhoz hasonlít. Mivel az utalvány ellenértékét előre beszedi a kibocsátó cég, ezért működését tekintve inkább hasonlít azokhoz az utalványokhoz, amelyeket a munkáltatók gyakran adnak természetbeni juttatásként.
Az MNB-nél kiemelték, hogy a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze a forint, amellyel bárhol bárki köteles névértéken elfogadni. Az utalvánnyal viszont csak azokban az üzletekben lehet fizetni, amelyek a kibocsátóval szerződést kötöttek annak elfogadására. Példaként említették, hogy a Sodexho étkezési utalvánnyal is csak azokban az éttermekben fizethetünk, ahol a Sodexho védjegye ki van téve.

Szabályok nélkül

A jegybank sajtóosztálya kifejtette azt is, úgy gondolják, hogy a helyi pénznek nevezett utalványok számtalan kockázatot hordoznak. Először is az utalvány definíciója, szabályozása teljesen hiányzik a magyar jogrendszerből. Az ilyen utalványok kibocsátói mások pénzét kezelik úgy, hogy semmilyen felügyelet hatóköre nem terjed ki rájuk, és a tevékenységük korlátai nincsenek lefektetve. Ezért az MNB hangsúlyozza, hogy szabályok hiányában az utalvány kibocsátója képes lehet visszaélni az ügyfelei kárára.
További kockázatot látnak abban, hogy a kibocsátók máshogy mutatják be a hatóságok felé és a széles közvélemény előtt az általuk kibocsátott utalványt és annak jellemzőit. Bár az üzletszabályzatban és a hatóságokkal szemben azt hangsúlyozzák, hogy ez csak egy helyi utalvány, nem pedig pénz, a lakosság és a vállalatok felé egyértelműen pénzként pozícionálják a terméküket. Ezért a fogyasztók feltételezhetik, hogy a helyi pénz mögött is az állam áll, miközben a valóságban a kibocsátó kockázatát kell viselniük. A Magyar Nemzeti Bank éppen ezért azt kezdeményezte az illetékes hatóságoknál, hogy az utalványokra (vagyis nemcsak a helyi pénznek nevezett utalványokra) is vonatkozzanak megfelelő jogszabályok.

Nem is élénkíti a gazdaságot?

Vajon képesek lehetnek a helyi pénzek a gazdaság élénkítésére? A jegybanknál úgy látják, ezen a téren tapasztalható a legtöbb félreértés, ezek az utalványok ugyanis az MNB szerint egyáltalán nem élénkítik a gazdaságot. Úgy látják, a különböző felmérések eredménye szerint az emberek egyébként is legtöbbször lakóhelyük környékén költik el pénzüket. (A témában végzett jegybanki kutatások alapján az átutalások mintegy 40 százalékát az adott településen belüli, a felét pedig 50 km-en belüli címzett részére indítják. A bankjegyek fele-háromnegyede két hét alatt nem kerül 10 kilométernél távolabb a korábbi megfigyelési helyétől.) Vagyis az MNB szerint nem kell ahhoz rengeteg ráfordítással egy helyi pénznek nevezett utalványt létrehozni, ha a lakóhelyünk közelében akarunk fizetni.
Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a különböző kedvezményekkel ösztönözhető, hogy a környékbeli kkv-knál, kisebb helyi üzletekben vásároljanak ezekkel az utalványokkal.
Az MNB szerint az, hogy a likviditást elősegítik a helyi pénzek, valójában nehezen értelmezhető közgazdaságilag. A mai pénzrendszerben, a hitelpénzrendszerben kereskedelmi bankok hitel formájában annyi pénzt helyeznek ki a gazdasági szereplőknek, amennyit akarnak, illetve amennyinek a megtérülését biztosítottnak látják – a hitelezés beindulása elsősorban a gazdasági kilátásoktól függ. A jegybank emlékeztetett rá, hogy aki például soproni kékfrankkal akar fizetni, annak először ugyanannyi forintot kell befizetnie, vagyis a rendszer inkább kivonja a pénzt a gazdasági körforgásból.

Eddig csak a kékfrank működik

Eddig a gyakorlatban egy helyi pénz működik, a soproni kékfrank, ami a Ha-Mi-Összefogunk Európai Szövetkezet kibocsátásával 2010 áprilisában került forgalomba. Ha valaki ezzel vásárol, az egyes elfogadóhelyeken 5-15 százalékos kedvezményt kap. Az utalványok ellenértékét a Ha-Mi a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetnél helyezte és helyezi el betétként. A kékfrankon szereplő érték megfelel a forintbeli értékének is (1 egységnyi utalvány 1 forintot ér), visszaváltáskor viszont 2 százalék + áfa jutalékot vonnak le.
A Ha-Mi Szövetkezet részéről Pirger Károly igazgatósági tag elmondta, folyamatosan bővül a partnerek és az elfogadóhelyek száma – igaz, kisebb mértékben, mint amire előzetesen számítottak. Jelenleg nagyjából 600 helyen lehet fizetni kékfrankkal.

Pirger Károly emlékeztetett rá, hogy ez egy pénzhelyettesítő utalvány, azonban használói valójában inkább pénzként tekintenek rá. Hangot adott annak a véleményének, hogy szerinte a Magyar Nemzeti Banknak érdekében áll elbizonytalanítani a helyi pénzek használóit. A folyamatos elterjedésük mellett a hivatalos pénznem (forint) kibocsátója ugyanis nem nézi jó szemmel egy kvázi duális pénzrendszer létrejöttét.
Hangsúlyozta a helyi pénz kapcsán a társadalmi összefogás jelentőségét, és hogy ezáltal a hazai vállalkozók hazai termékeinek régióbeli eladását serkentik, sok esetben elkerülve a költséges és felesleges szállításokat.
Pirger Károly elmondta, hosszabb távon bizonyosan érezhető lesz a kékfrank helyi gazdaságra gyakorolt kedvező hatása. Hozzátette, tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy a határ túloldalán, Burgerlandban is lehessen fizetni az utalvánnyal.

Érkezik a Balatoni korona

A Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület (RVE) 2011 elején közölte, hogy az ősz elején tervezik forgalomba hozni a térség saját pénzhelyettesítőjét, a rábaközi tallért. Az utalvány kibocsátója szintén a soproni kékfrankot megszervező Ha-Mi Szövetkezet. Az RVE-nél elmondták, hogy a helyi pénz jelenleg még tervezés alatt áll. Hozzátették, hogy bár kicsit csúsznak, a jó debütálás reményében nem kapkodják el a kibocsátást.
Helyi pénz bevezetésére az utóbbi időben több kezdeményezés is indult szerte: tervezik a mosoni korona, a pécsi korona, valamint a debreceni fantallér létrehozását is.
Ami viszont már biztos, hogy Balatoni korona elnevezéssel helyi pénzt bocsátanak ki több millió forint értékben január 1-jétől Veszprémben és térségében. A kezdeményezéshez csatlakozott Balatonalmádi, Balatonfüred és Várpalota, Nemesvámos, Litér és Tihany is. Az alaptőkét az érdekelt települések önkormányzatai teremtik meg, illetőleg a Kinizsi Bank is jelentősebb összeggel száll be az alapításba.

A helyi pénzek tehát önmagukban kevésbé, a hozzájuk társuló kedvezményekkel együtt viszont már inkább ösztönözhetik a helyi gazdaságot, igaz ugyanakkor, új pénz megjelenésükkel nem érkezik a gazdaságba.

Privátbankár - Szilágyi Balázs